Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai Budapesten 1873-1918
PERÉNYI ROLAND RENITENS JÁRÓKELŐK. A VÁROSI TÉRHASZNÁLAT KONFLIKTUSAI BUDAPESTEN A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN „Budapest úgyszólván a kihágások városa. Az utcza figyelmes szemlélője is akarva nem akarva tehet erről közvetlen tanúságot, mely azonban természetszerűleg még élénkebben tükröződik vissza a rendőrségnek minduntalani praeveniáló, elhárító és megtorló működésében.” A Budapest Fő- és Székvárosi Állami Rendőrség 1913. évi működése1 1996-ban, Eric A. Johnson és Eric H. Monkkonen szerkesztésében jelent meg The Civilization of Crime címmel az a tanulmánykötet, amelyben a modernizáció és a bűnözés összefüggéseit vizsgáló nemzetközi kutatások eredményei olvashatók.2 A kriminalitást és általában a normaszegő viselkedést kutató nyugati történészeket már régóta foglalkoztatja ez a kérdés. A kötetben szereplő tanulmányok szerzői - ellentétben az 1960-as, ’70-es évek bűnözéstörténeti kutatóival - már nem a modernizációs elméletek felől közelítenek a kérdéshez, hanem a német szociológus, Norbert Elias civilizációs elméletét tekintik kiindulópontnak. Elias az egyén ösztöneinek belső kontrollját az állam és az uralkodói udvarok szerepének növekedésével állította párhuzamba. Civilizációs elméletének egyik fontos, a kriminalitás szempontjából lényeges mondanivalója, hogy az állami erőszak-monopólium megjelenésének köszönhetően egyre inkább megerősödtek az egyén viselkedésére ható külső kényszerek.3 Eliasnak a civilizáció folyamatára vonatkozó gondolatait a bűnözés kérdésére adaptálva a szerzők azt vizsgálták a kötetben, hogy az egyénre gyakorolt civilizációs kényszer, az affektusok elnyomása irányába ható folyamatok hogyan befolyásolták közép- és hosszú távon a bűnözés szerkezetét. A kötetben szereplő történészek - köztük a bűnözéstörténet olyan neves képviselői, mint az angol James Sharpe vagy a holland Pieter Spierenburg - elsősorban az erőszakos bűncselekmények alakulását vizsgálták, s bár a tanulmányokból világosan kirajzolódik, hogy komoly regionális eltérések figyelhetők meg Európában, 1 Jelentés 1913. 9-10. p. 2 JOHNSON-MONKKONEN 1996. 3 Elias civilizációs elméletének összefoglalását lásd ELIAS 2004. 465-480. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ix. 2014.221-241. p.
