Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Műhely - Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere. Adalék Szeged dualizmuskori közigazgatás-történetéhez (1879-1883)
Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere ... 265 b) A szegedi kisajátításokról A Szeged thj. város területén szükséges kisajátításokról beterjesztett javaslatot a képviselőházi igazságügyi állandó bizottság vette előzetes vizsgálat alá. A korábbi igazságügy-miniszter, Horvát Boldizsár (SzP) vezetésével működő bizottság 1879. május 8-i keltezéssel formulázta véleményes jelentését: „tekintve, hogy a javaslat az [a kisajátításról szóló] 1868. évi LV. és LVI. t. ez. elveit annyiban, amennyiben azokat a gyakorlat helyeseknek bizonyította, alapul vette s a törvényhozási intézkedést igénylő eset különös követelményeit is kellőleg méltányolta, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta”.38 A részletes tárgyalás során azonban részint elvi, részint szerkezeti természetű módosítások szükségét ismerve fel, a bizottság érdemi változtatásokat ajánlott, melyeket tizenöt pontban fogalmazott meg. Ezek közül a stiláris és kisebb jelentőségűeket mellőzve a következőket emeljük ki. A 15. §-t újraszövegezték, mivel a becslési eljárás elrendelésével megbízni szándékolt járásbíró helyett a törvényszékhez, illetve annak kiküldöttéhez kívánták a hatáskört telepíteni, továbbá a becslések bírói felügyelet alá vonását találták szükségesnek. A bizottság a 16. §-ban a jogorvoslati lehetőségek körét bővítendőnek találta: az eredeti szövegezéstől eltérően fellebbezést engedett volna a harmadfokú bírsághoz, a Magyar Királyi Kúriához abban az esetben, ha az első és a másodfokú bíróságok határozatai a kártalanítás módja és összege tekintetében eltérnek, „mert a bizottság nem zárkózhatott el annak felismerése elől, hogy a kártalanítás módjának és mérvének megállapítása az érdeklettekre nézve oly fontos, és annyi biztosítékot érdemel, mint más peres kérdés”. Mindezt indokolta a kisajátítónak lehetővé tett előzetes birtokbavétel is. Szintén javaslatba hozták egy új, sorrendben 21. § betoldását a kártalanítási összeg kamatozásáról arra az esetre, ha az ingatlannak a kisajátító általi birtokba vétele a kártalanítás összegének kifizetése előtt megtörténne; ekkor az előrehozott használatot a tőke 6%-val egyenlítenék ki. Ugyanakkor az érdekeltek magántermészetű és képviseleti költségeit nem kívánták a kisajátítóra terhelni: azt mindenkinek önmagának kellene viselnie. Az átdolgozott szövegbe a 23. (eredetileg 22.) után a bizottság szintén egy újabb § beiktatását szorgalmazta Dorozsma, Algyő és Tápé községek, valamint Csongrád vármegye kérvényére, amelyben a kormányt felhatalmazza az országgyűlés, hogy e törvény intézkedéseit - a szükséges változtatásokkal - rendeleti úton az említett településekre is kiterjeszthesse, a közigazgatási teen38 KHI 1878-81. VII. kötet 231. szám 364. p.
