Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Fábián Borbála: A közvilágítási norma: az utcavilágítás mint társadalmi elvárás a 19. századi magyarországi városokban
Fábián Borbála: A közvilágítási norma: az utcavilágítás mint társadalmi... 189 ben van is kívánni való,- ez leginkább annak tulajdonítható, hogy a lámpák egymástóli távolsága nagy, s a lámpák közötti légűrt a kívánalom szerint egészen megvilágítani nem képes.”53 Szegeden 1875-ben Burger Zsigmond özvegye54 Klauzál téri háza építése után a szomszédos új házak tulajdonosai nevében fordult a tanácshoz azzal, hogy a kövezés hiányát saját költségükön járdával - azaz fapallókkal - pótolták, de a közvilágítás bevezetését a városi tanácstól kérik, mert ha a külvárosokban van utcavilágítás, akkor az egy belvárosi házsorról sem hiányozhat. A városi tanács először elutasította kérésüket. Ekkor a Szegedi Kereskedelmi Bank a háztulajdonosok nevében újabb kérvényt nyújtott be, mert szerintük a város kiadásait csak akkor szoríthatja meg, „ha általa a közbiztonság kárt nem vall, mert tény az, hogy a Klauzál tér egész déli oldala, melynek felépitetését nem csekély költséggel alólirottak eszközöltettik, közúti világítás nélkül van, mi a közbiztonságot ezen házsoron tekintve, az ott levő nagy forgalmat és a tér kövezetlen állapotát alig emeli, de ellenkezőleg épen veszélyezteti.”55 A kereskedelmi forgalmat is növelte a közvilágítás, hiszen régen az üzletek nyitva tartása a boltok tulajdonosaitól függött. Különösen télen lehetett fontos, hogy melyik üzlet jól megközelíthető, illetve van-e előtte lámpa.56 Közvilágítási normaszegések A lámpákat a legtöbb esetben a rendőrség ellenőrizte. A légszesz minőségét általában a gimnáziumi természetrajz tanárok ellenőrizték. Az ő feladatuk volt, hogy összegyűjtsék, mikor nem égnek a lámpák, ugyanis a nem világító lámpák után a város nem fizetett a közvilágítás bérlőjének. A normaszegés legáltalánosabb esete a lámpák összetörése volt. Erre vonatkozóan már a reformkorból vannak tudósítások, például a tanulmány elején idézett pesti lámpagyújtogató is panaszkodik, hogy „a részeg pajkosok” gyakran összetörik a lámpákat.57 Az 1853. évi új büntető törvénykönyv a lámpák szándékos „összezúzását” vagy megrongálását három naptól egy hónapig ter53 MNL BKML IV. 1407. b. 7673/1883 Kig. ir. - alapsz. 919 és 3150/1885. 54 Burger Zsigmond szegedi nyomdatulajdonos 1874-ben halt meg. 55 MNL CSML IV. B. 1406.b. Iratok 15/1875. 56 Szegeden „A Széchenyi tér déli oldalán épült kétemeletes házak előtt egyetlen utcai lámpa sem létezik, ’s ezen körülménynek tulajdonítható, hogy az ott elhelyezett üzleteket alkonyat után a vásárló közönség kevésbé látogatja mint azon üzleteket melyek előtt utca- világítás létezik.” MNL CSML IV. B. 1406.b 2412/1881 57 Hazai tudósítások 1985. 304. p.
