Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Fábián Borbála: A közvilágítási norma: az utcavilágítás mint társadalmi elvárás a 19. századi magyarországi városokban
190 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben 6. kép. Éjszakai élet Szabadkán. Képeslap a szerző gyűjteményéből. jedő fogsággal büntette.58 Az 1879. évi XL. törvény a közönség használatára szolgáló lámpa megrongálását vagy bemocskolását „a közrend és közszemérem elleni kihágások” közé sorolta, és „három napig terjedhető elzárással és húsz forintig terjedhető pénzbüntetéssel” büntette.59 A kapitányi hivatal iratai, amelyek segítségével a kihágási eseteket vizsgálni tudtam volna, kevés helyen maradtak fenn. A vizsgált városok közül csak Baján találtam ilyen esetet: egy 17 éves római katolikus lakatos tanulót „közvilágításra szolgáló lámpa rongálás” miatt elmarasztaltak. Büntetése 2 forint, vagy 12 órai elzárás volt, „mert este 3A 9 órakor két légszesz lámpát eloltott, holott arra jogosítva nem volt”.60 Előfordult, hogy a világító anyagot kilopták a lámpákból. 1900-ban Zomborban a rendőrfőkapitánynak feltűnt, hogy az utcai lámpák már az eloltási idő előtt több órával alig égnek. Az egyik őrszem egy lámpaoszlop előtti ház padlásáról figyelte meg, hogy valaki felmászott az oszlopra, lecsavarta a lámpatartó alját, és a kőolajat kiöntötte belőle egy edénybe. Kiderült, hogy a városi alkalmazott apósával együtt már négy éve lopta a közvilágítást, napon58 KECSKEMÉTHI 1853. 50. p. 59 Az 1879-ik évi törvények gyűjteménye 1879. 686-687. p. 60 MNL BKML IV.1417.C 1888. III. 9.
