Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Czoch Gábor: A rendi polgári normák megsértése az 1840-es években. A kassai polgárőrség mustrája körüli kihágások
160 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben felszólítására, a céllövő egyesület egyenruhás vadászzászlóaljjá alakításával, amelynek fő feladatául a városi belbiztonság fenntartását szabták.2 Országos szinten a polgárőrség megszervezése a napóleoni háborúk hatására indult meg. Az 1805. évi országgyűlésnek az általános fölkelésről rendelkező első törvénycikke („Az általános fölkelés kijelentéséről az alábbi írott módozat szerint”) 11. paragrafusa kimondta: „A szabad királyi és bányavárosok, melyek mindegyike gyűjtő név alatt értve egy nemes személy képét viseli, a törvények értelmében egyenkint egy lovast állitnak és tartanak el azon vármegye kebelében, a hol feküsznek; minden portájok után pedig hat gyalogost állitnak; a lovasok állítása alól azonban, valamint azon száz forint fizetése alól, melyet különben az 1741:LXIII. törvénycikk rendelkezéséhez képest minden egyes porta után lehetne tőlük követelni, fölmentetnek azon föltétel alatt, hogy azok helyett otthon kellőleg fölszerelt s fegyverekkel ellátott polgárőrséget tartsanak, a belső biztonságnak minden veszély esetében való megvédésére. A mely városok pedig saját határukon kívül nemesi jószágot bimak, ezen birtokra nézve az ország többi nemeseivel egyenlő tekintet alá esnek.”3 Az 1808. évi országgyűlés - szintén a fölkelésről rendelkező - II. törvénycikkének 13. paragrafusa pedig ezt annyiban módosította, hogy az előző törvényhez képest visszaállította a városoknak az egy-egy megyei lovas felszerelésére és finanszírozására vonatkozó kötelességét, de továbbra is előírta a polgárőrség tartását „nyílt hábom idején, minden veszedelem esetére a belső biztonság védelme végett”4 A francia háborúkat követően a polgárság katonáskodása ismét elveszti a jelentőségét. A polgárőrségek működése esetlegessé válik, egyes városokban teljesen meg is szűnik, és újjászervezésük a szakirodalom szerint csak az 1840- es évek elején indul meg ismét.5 Pontosabban, az 1840-ben a polgárőrség számára Kassán kinyomtatott rendszabály szerint legalábbis a szervezkedés itt már 2 OSZETZKY 1935. 23. p; NAGY 1975. 429. p. 3 1805. évi törvénycikkek. 1000 év törvényei. 4 „1808. évi II. törvénycikk a fölkelésnek az alább írott módon való fölajánlásáról. 13. §: A szabad királyi és bányavárosok, melyek mint testületek egy-egy nemes személyt képviselnek, a törvények értelmében azon vármegyéhez, melyben feküsznek, a szükséges készülékkel fölszerelt egy-egy lovast állítanak és tartanak el; úri és nemesi, úgy kebelbeli, mint azon kívül fekvő javaik után az ország általános fölkelési pénztárához az országgyülésileg megállapított kulcs szerint az ország más nemeseinek módjára hozzájámlnak; azonfelül pedig a törvényes fölmerülő esetben, nyilt hábom idején, minden veszedelem esetére a belső biztonság védelme végett kellőleg fölszerelt s fegyverrel ellátott polgárőrséget kell az országgyűlés által meghatározott módon tartaniok.” 1000 év törvényei. KÁLLAY 1989. 50-51. p; OSZETZKY 1935. 24. p. 5
