Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Czoch Gábor: A rendi polgári normák megsértése az 1840-es években. A kassai polgárőrség mustrája körüli kihágások
Czoch Gábor: A rendi polgári normál megsértése az 1840-es években 161 korábban megkezdődött. Az első oldalon ugyanis József nádor 1838. december 17-i keltezésű parancsát olvashatjuk, ami lényegében a kassai vezetésnek a „Városban létező polgári Őr-sereg rendben-hozása” tárgyában azon év november 2-án a Helytartótanácshoz felterjesztett tervének jóváhagyása, kisebb módosításokkal. A második lapon pedig az Udvari Kamara válasza olvasható a tanács 1838. augusztus 31-én felterjesztett kérésére, hogy a városi pénztár terhére 2000 forint összeggel alapítványt létesíthessenek a polgárőrség költségeinek fedezésére („örökösítő fennállására”). A kamara egyébként a helytartó- tanácsnál jóval lassabban döntött, hiszen csak közel másfél évvel később, 1840. január 8-i keltezéssel küldte el jóváhagyását.6 Mindez egyben Kassa esetében is megerősíti a szakirodalomnak azt a megállapítását, hogy a polgárőrség újjászervezése a városoktól induló kezdeményezésre történt. A „Rendszabály a polgári őrsereg számára Magyarországban” című kassai kiadvány alapján röviden összefoglalhatjuk azokat a szabályokat, amelyek érvényre juttatása körül viták robbantak ki, illetve amelyek segítségével a polgári kötelességek felfogásáról, az erre vonatkozó normák működéséről pillanatfelvételt készíthetünk. A kiadvány a két már idézett kormányszerv rendeletének ismertetése után „Figyelmeztetés” cím alatt a polgárőrség feladatait foglalja össze, majd pedig 4 pontban a polgárőrségben teljesítendő szolgálat módjáról, illetve a szolgálati szabályok megsértésének büntetéséről rendelkezik (8- 15. p.). Ezt követi a polgárőrségbe való felvételkor megkövetelt eskü szövege (16-18. p.) magyar, német és szlovák nyelven. (A kiadvány egyébként végig magyar és német nyelvű, szlovákul egyedül az eskü olvasható, amit egyben utalásnak is tekinthetünk a kassai polgárság nyelvi összetételének jellemzőire.) A legterjedelmesebb rész a „Szolgálati szabályok a század minden Tagjaira nézve” címen részletesen leírja a közlegények és az egyes tisztek kötelezettségeit (19-49. p.), amit a kiadvány utolsó fejezeteként a „Pótlólagos Nádori Parancsok” című rész követ (50-63. p.). Ebből kiderül, hogy a részletes szolgálati szabályzat a nádor mint „minden nemzeti Őrség Fő Kapitánya rendeléséből 1809-ik évben a fegyverben álló Polgárság részére kiadott szabályozat kivonatja”, továbbá, hogy a polgári őrsereg fennállása a már idézett 1805. és 1808. évi törvényeken alapul, amit egy 1831. augusztus 27-én kiadott nádori parancs 6 Rendszabály 1840. 1-2. p. Mellékesen megjegyezhetjük, hogy itt egy konkrét esetben is látható, mennyire nehezítette a működést az, hogy a szabad királyi városok felett egyszerre két kormányszerv gyakorolta a felügyeletet, amelynek megszüntetése, illetve a helytartótanács egyedüli illetékességének megállapítása a városok vezetésének fontos politikai törekvése volt e korszakban.
