Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)

Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gönczi Katalin: A városi béke és a tulajdonvédelem a középkori budai jogrendszerben

14 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben III. A béke megóvására vonatkozó normák a Budai Jogkönyvben A 15. század kezdetének köztörténeti eseményei45 alapján valószínűsíthető, hogy a Jogkönyv feljegyzésekor a budai városi életben különösen fontos sze­repet játszott a béke megóvása. Az iparosok hatalmi igényei 1402-ben a Szent György napi bíróválasztás után ellentétekhez vezettek,46 s a bíró és a magiszt­rátus helyébe a magyar céhpolgárok új városvezetőket állítottak. A király azon­ban 1403 decemberében visszahelyeztette a régi tanácsot.47 A Budai Jogkönyv feljegyzése az ezt követő időszakra tehető. Szerzője a városlakók közötti viszályok után a város békéjének helyreállítását, az igazság érvényre juttatását tűzte ki célul. Ezért is lett műve erénytanának központi fo­galmi eleme az igazság, illetve annak megtestesítője, az igazságos bíró,48 aki személyében volt hivatott biztosítani a belviszályok utáni rendet. A jogkönyv egy rendelkezése kitért a bíró származására is: a leendő bírónak a német patrí­ciusok köréből kellett kikerülnie, azaz négy német felmenővel kellett rendel­keznie.49 A béke megőrzésére való törekvést a Budai Jogkönyvben egyrészt a részle­tes büntetőjogi tényállások, másrészt a város, a vásár és a ház békéjének általá­nosabb védelme is tükrözik. A béke „hármas formulája”- a város, a vásár és a ház békéje egy helyen nyert megfogalmazást;50 ezen a ponton is megmutatko­zik a szerző szisztematikus munkája. A városi béke védelmét a jogsértés oldaláról közelítette meg a szerző. A Jogkönyv rendelkezése alapján a viszálykodók, akik a város nyugalmát szóval vagy tettel veszélyeztették, a városi béke megőrzésére voltak kötelezhetők.51 Szankcióként a Jogkönyv szigorú büntetést, testcsonkítást (kézlevágást), illetve fővesztést helyezett kilátásba. A büntetés pénzben is megváltható volt. A kézle­vágás helyett 10 márkát, a fővesztés esetében 32 márkát kellett az elkövetőnek fizetnie, ez azonban csak a vagyonos polgároknak állt módjában. A városi béke nevesített formája volt a vásári béke,52 amely az árucsere zavartalanságát volt hivatott biztosítani.53 Buda vásártartási joga az 1244. évi kiváltságlevélben bevett jogintézményként szerepel, a budai országos vásár­45 KUBINYI 1961a. 46 FÜGEDI 1983. 901. hasáb. 47 KUBINYI 1961a. 8-9 p. 48 Ofner Stadtrecht Prologus. I—VIII. 49 Ofner Stadtrecht 24. 50 Ofner Stadtrecht 226, 228, 229. 51 Ofner Stadtrecht 226. 52 Ofner Stadtrecht 228; GÖNCZI 1997. 147-148. p. 53 RELKOVIC 1905. 260. p; KIRÁLY 1894. 61. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom