Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gönczi Katalin: A városi béke és a tulajdonvédelem a középkori budai jogrendszerben
14 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben III. A béke megóvására vonatkozó normák a Budai Jogkönyvben A 15. század kezdetének köztörténeti eseményei45 alapján valószínűsíthető, hogy a Jogkönyv feljegyzésekor a budai városi életben különösen fontos szerepet játszott a béke megóvása. Az iparosok hatalmi igényei 1402-ben a Szent György napi bíróválasztás után ellentétekhez vezettek,46 s a bíró és a magisztrátus helyébe a magyar céhpolgárok új városvezetőket állítottak. A király azonban 1403 decemberében visszahelyeztette a régi tanácsot.47 A Budai Jogkönyv feljegyzése az ezt követő időszakra tehető. Szerzője a városlakók közötti viszályok után a város békéjének helyreállítását, az igazság érvényre juttatását tűzte ki célul. Ezért is lett műve erénytanának központi fogalmi eleme az igazság, illetve annak megtestesítője, az igazságos bíró,48 aki személyében volt hivatott biztosítani a belviszályok utáni rendet. A jogkönyv egy rendelkezése kitért a bíró származására is: a leendő bírónak a német patríciusok köréből kellett kikerülnie, azaz négy német felmenővel kellett rendelkeznie.49 A béke megőrzésére való törekvést a Budai Jogkönyvben egyrészt a részletes büntetőjogi tényállások, másrészt a város, a vásár és a ház békéjének általánosabb védelme is tükrözik. A béke „hármas formulája”- a város, a vásár és a ház békéje egy helyen nyert megfogalmazást;50 ezen a ponton is megmutatkozik a szerző szisztematikus munkája. A városi béke védelmét a jogsértés oldaláról közelítette meg a szerző. A Jogkönyv rendelkezése alapján a viszálykodók, akik a város nyugalmát szóval vagy tettel veszélyeztették, a városi béke megőrzésére voltak kötelezhetők.51 Szankcióként a Jogkönyv szigorú büntetést, testcsonkítást (kézlevágást), illetve fővesztést helyezett kilátásba. A büntetés pénzben is megváltható volt. A kézlevágás helyett 10 márkát, a fővesztés esetében 32 márkát kellett az elkövetőnek fizetnie, ez azonban csak a vagyonos polgároknak állt módjában. A városi béke nevesített formája volt a vásári béke,52 amely az árucsere zavartalanságát volt hivatott biztosítani.53 Buda vásártartási joga az 1244. évi kiváltságlevélben bevett jogintézményként szerepel, a budai országos vásár45 KUBINYI 1961a. 46 FÜGEDI 1983. 901. hasáb. 47 KUBINYI 1961a. 8-9 p. 48 Ofner Stadtrecht Prologus. I—VIII. 49 Ofner Stadtrecht 24. 50 Ofner Stadtrecht 226, 228, 229. 51 Ofner Stadtrecht 226. 52 Ofner Stadtrecht 228; GÖNCZI 1997. 147-148. p. 53 RELKOVIC 1905. 260. p; KIRÁLY 1894. 61. p.
