Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gönczi Katalin: A városi béke és a tulajdonvédelem a középkori budai jogrendszerben
Gönczi Katalin: A városi béke és a tulaj donvédelem a középkori budai... 15 ról pedig IV. László 1287. évi kiváltságleveléből értesülhetünk.54 A vásár ideje alatt - 14 napon át - a budai bíró kizárólagos joghatósága a béke megőrzésére is kiterjedt. A városi jogban az immunitás55 gyökerei a vásár ideje alatt fennálló királyi béke, a területi joghatóság intézményében kereshetők. A Budai Jogkönyv szerint a vásári béke megzavarása hivatalból üldözendő bűncselekmény volt, s normasértés esetén kézlevágást helyezett kilátásba. A testcsonkító büntetés megváltható volt a városi béke megsértéséhez hasonlóan 10 márka ellenében, amit a bíróságnak kellett megfizetni. A konfliktus feloldására azonban kártérítés (kompenzáció) is járt a sértettnek, melyre a „más napokon” szokásos tételt állapította meg a Jogkönyv. Az éves vásárok védelmére külön is kitért a szerző. A vásár alatt hétköznapokon kétszer kellett összeülnie a városi ítélőszéknek, s a vásár idején elkövetett bűnökért kétszeres büntetés járt.56 A békés együttélés védelmének harmadik formája a ház békéjére vonatkozott.57 A Jogkönyv meghatározása szerint a ház az a területileg elhatárolt hely, ahol mindenki a békét és a nyugalmat keresi. A ház békéje jogilag a menedék intézményével állítható párhuzamba, amely védelmet jelentett a bosszúval, illetve a fegyveres támadással szemben,58 hiszen menedékhelynek számított.59 A ház békéje az individuum védelmét is magában foglalta. A küszöb jelentette a privát szféra határát, amelynek fegyveres átlépése már a béke megszegését jelentette. A fegyveres üldöző által idegen házba való behatolás szankciója a Jogkönyvben a fejvesztés volt. Amennyiben valakit saját házában egy támadó fegyveresen keresett fel, s a ház békéjét gonosz szándékkal szegte meg, akkor mintegy „minősített esetről” beszélhetünk. E bűncselekményt a gyilkossághoz hasonlóan halállal (kerékbetöréssel) büntették. Az elkövetés szándékos volta, a „versacz” itt külön kifejezést nyert. A szerző egy másik helyen, a bizonyítás szabályainak szempontjából is említést tett a ház békéjének védelméről.60 Ha valakit saját házában fegyveresen megtámadtak, és testi sértés esete állt fenn, a sértett hat eskütárssal bizonyíthatta a bűncselekmény elkövetését. Amennyiben a házi béke megsértését bizonyította, az elkövetőt fővesztéssel büntették.61 54 Codex diplomaticus Hungáriáé V/3. köt. 350-353. p; FÜGEDI 1961. 34. p. 55 W ILLŐ WEIT 2012. 1190. hasáb. 56 Ofner Stadtrecht 307. 57 Ofner Stadtrecht 229. és 159. 58 KANNOWSKI 2012; HÄRTER 2004. 236. p. 59 HERMANN 2008. 1815. hasáb. 60 Ofner Stadtrecht 159. 2. bekezdés. 61 Pozsony város jogkönyvében hasonló rendelkezéssel találkozunk: KIRÁLY 1894. 256. p.
