Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gönczi Katalin: A városi béke és a tulajdonvédelem a középkori budai jogrendszerben
Gönczi Katalin: A városi béke és a tulajdonvédelem a középkori budai... 13 olvasó figyelmét.39 „Itt kezdődik a Buda városának jogaira alapozott jogkönyv, amely némely tételében, illetőleg részében megegyezik a magdeburgi joggal [...]”4° Ez alapján megállapítható, hogy a középkori Magyar Királyság vezető városában a jogkönyv szerzője számára a magdeburgi jog mint jogi kategória ismert volt. A Budai Jogkönyvben feljegyzett „hatalmi piramis” élén a két kard elmélete (Zweischwerterlehre) áll, amely a szász tükörre vezethető vissza. A világi és egyházi hatalom kompromisszumának szimbolikus ábrázolása a 13. századi szász tükör alapján terjedt el, s a 15. századi magyar városi jogforrásban is megjelent. A jogkönyv jogdogmatikai elemzése a magdeburgi jog boroszlói, illetve görlitzi jogértelmezése, valamint a német jogkönyvek hatását mutatta ki.41 A Budai Jogkönyv öröklési jogi, kötelmi jogi, illetve büntetőjogi rendelkezései német jogforrásokra vezethetők vissza. A Budai Jogkönyvben a polgárok gyűlésén való részvétel kötelezettsége (Dingpflicht) és a szavatossági jogra utaló rendelkezések alapján valószínűsíthető, hogy forrásként a magdeburgi esküdtek kollégiuma által Boroszlónak 1261-ben kiadott jogi iránymutatás42 szolgált. Ezt a két rendelkezést a Budai Jogkönyvben egy artikulus tartalmazza,43 s ugyanolyan rendszerben, mint a boroszlói iránymutatás. A szerkezeti felépítés mellett tartalmi párhuzamok és szóbeli egyezés is megfigyelhető ezen a helyen, ami a magdeburgi jogi iránymutatás jogforrás voltára utal. Ezáltal megállapítható, hogy a Budai Jogkönyv szerzője számára nemcsak a magdeburgi jog mint jogi kategória volt ismert, de a jogkönyv összeállítása során a magdeburgi jog forrásai is rendelkezésére álltak. A Budai Jogkönyv örökjogi, vagyon- és büntetőjogi normái párhuzamba állíthatók továbbá a Selmeci Jogkönyv rendelkezéseivel is.44 Itt is nyomon követhető a közép-kelet-európai városjogok kölcsönhatása. 39 Ofner Stadtrecht 1; BAK 1993. 40 Ofner Stadtrecht 1. Blazovich László és Schmidt József fordítása alapján: BLAZOVICH- SCHMIDT 2001. 301 p. 41 Blazovich 2005; Gönczi-Carls 2013.109-112. p. 42 Magdeburger Recht 2. p. 43 Ofner Stadtrecht 159. 44 Schemnitzer Stadt und Bergrecht 2. - Ofner Stadtrecht 205; Schemnitzer Stadt und Bergrecht 20. — Ofner Stadtrecht 268; Schemnitzer Stadt und Bergrecht 21. — Ofner Stadtrecht 263; Schemnitzer Stadt und Bergrecht 24. - Ofner Stadtrecht 284; Schemnitzer Stadt und Bergrecht 25. - Ofner Stadtrecht 279.
