Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Géra Eleonóra: Sorsüldözöttek a 18. század eleji Budán
116 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben szőröse, vagyis a nő korábbi foglalkozását tekintve - amelyről a tanácsosok hallgatnak - kifejezetten méltányosnak nevezhető.21 A rossz házasság: földi pokol Klasszikus értelemben nem kellett büntetendő cselekményt elkövetni, de természeti katasztrófára sem volt szükség ahhoz, hogy valaki menekülni, bujkálni kényszerüljön, elég volt ehhez nem megfelelő személlyel házasságot kötni. A katolikus vallás szerint szentségnek tekintett házasság intézményének megsértőit bűnösnek tekintették. Az előre elrendezett, azonos foglalkozás, céhtagság, polgárjog megszerzése, vagyongyarapítás vagy kapcsolatépítés okán létesített házasságok nem minden esetben bizonyultak életképesnek. A törvényes különéléshez szükséges költségek hiányában a szegények sokszor más módot választottak a nem kívánatos együttélés megszüntetésére, egyszerűen összeálltak mással. Átlagosan évi egy bigámiával vagy vadházassággal kapcsolatos feljelentés került a tanács elé. A pilseni férjes asszonnyal nyolc hónapja vadházasságban élő budai rácot példának okáért a feljelentés után azonnal letartóztatták, s mindaddig fogdában tartották, amíg ki nem fizette a 24 tallér bírságot. Az Újlakon bigámiában élő Balthazár szerencsésebbnek bizonyult, mivel a lefogása után nem sokkal sikeresen megszökött a felelősségre vonás elől. A nemkívánatos házastárs elől menekülők egész életüket bujdosással tölthették, mivel bármikor lelepleződhettek. A Budáról öt esztendővel korábban eltűnt Egelseher stukkátor 1708-ban, az országgyűlés idején éppen Pozsonyban dolgozott, amikor a város országgyűlési követei a nyomára bukkantak. A férfi eltűnése kilátástalan helyzetbe juttatta törvényes feleségét, aki a férje tartozásai miatt zárolt vagyonhoz nem jutott hozzá, így kénytelen volt cselédnek szegődni. A hosszabb ideje a Zichy grófok szolgálatában álló, időközben jómódba került férfi korábban a hajdúvárosokban bujkált, ahol ismét megházasodott. A hűtlen férj megneszelte, hogy a budai országgyűlési követek üldözőbe vették, s második asszonyával ismét sikerült elmenekülnie. A tanúk azonban egyértelműen igazolták a bigámista személyazonosságát. Két Győrben hagyott ládájának tartalma szerencsére fedezte budai adósságait, így elhagyott felesége végre hozzájuthatott a vagyonukhoz. A Sopronból elszökött Kövér Mátyás kapást jóval hosszabb idő után, tizenöt évvel később fogták el a hatóságok Budán, ahol évek óta a vízivárosi 21 BFL IV.1007.d. 2. d. Clara Mayer kérvénye (1706); ÓÉRA 2009. Jk. 724. sz, 974. sz.
