Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gönczi Katalin: A városi béke és a tulajdonvédelem a középkori budai jogrendszerben
10 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben nyező területektől. A város racionális irányultságú normarendszerével mintegy „kiemelkedett” a várost körülvevő falvak és uradalmak jogi környezetéből. A városi béke megőrzését kezdetben a város ura tekintette feladatának, amit elsősorban a jogszolgáltatás útján érvényesített (pax ordinata)}0 A 12. század végére, amikor Nyugat-Európában a polgárok esküvel megerősített, szerződésszerű szövetsége már bevett városjogi intézménnyé vált,10 11 a városi béke megőrzése a polgári közösséghez kötődött (pax iurata).12 A városfejlődés ezen szakaszában a béke a közjó érvényesülésén keresztül a polgári életvitel, a kereskedelem, illetve a kézműipar zavartalanságát volt hivatott biztosítani. Az együttélés szabályainak megszegése szankciót vont maga után, erre tekintettel a városjogokban viszonylag korán megjelentek a büntetőjogi jellegű normák.13 A konfliktusok feloldására bírói fórumok alakultak,14 amelyek működése újabb normák létrejöttéhez vezetett. A béke megóvására irányult a középkori városi jogkönyvekből ismert, sok részletre kiterjedő büntetőjogi normarendszer is.15 A polgárság békés együttélésének védelme az alkotmányfejlődés későbbi korszakaira is rányomta bélyegét, a középkori város békéje a modem értelemben vett, államok közötti béke előképeként jellemezhető.16 Ebben az értelemben igazolható a városjogkutatásban Wilhelm Ebei nyomán meghonosodott tézis, amely szerint a középkori városban már megtalálható volt a modem államiság néhány jegye.17 A középkori magyar jogban a büntetőjogi jellegű normák forrásai all. századtól kezdve a királyi dekrétumok voltak. Az Árpád-házi uralkodók a kereszténység és a királyi hatalom megszilárdítása céljából18 hozták létre a bűncselekmények és a szankciók első írott katalógusát.19 A 13-14. századtól kezdve viszont már a városi jogi feljegyzésekben is találkozunk büntetőjogi jellegű normákkal,20 s a helyi jog speciális szabályai jutottak érvényre az országos joggal szemben. 10 HIS 1912. 11 Ebel, Wilhelm 1958; Oexle 1996.128. p. 12 Oexle 1996. 115 p; Becker 1989. 919. hasáb. 13 DILCHER 1999. 645-650. p; KROESCHELL 2008. 212. p. 14 DILCHER 1996a. 72. p. 15 Ebel, Friedrich 1997. 21. hasáb. 16 DILCHER 1996a. 73. p; WITTEK2006. 10. p. 17 WILHELM EBEL 1958; KROESCHELL 2008. 212. p; KANNOWSKI 2003. 46. p. 18 MEZEY 2007. 269-270. p. 19 Decreta regni mediaevalis Hungáriáé 1. köt. 1—31. p. 20 CSUKOVITS 2005. 200. p.
