Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gönczi Katalin: A városi béke és a tulajdonvédelem a középkori budai jogrendszerben
Gönczi Katalin: A városi béke és a tulajdonvédelem a középkori budai... 11 II. A budai jog hatása és feljegyzése A középkori Magyarország városainak sorában jogtörténeti szempontból is kiemelkedő szerepe volt Budának.21 A városi jog fejlődését tekintve példaértékű volt a budai jog, hiszen a budaiak szabadsága a 13. század utolsó harmadától kezdve a városi kiváltságok „zsinórmértékéül” szolgált. A budai kiváltságok elsősorban a bíróválasztás és a vásártartás szabadságát jelentették.22 A király Buda város szabadságainak mintájára adományozott kiváltságokat hospeseknek.23 1263-ban IV. Béla a íuzitői vendégeknek kiadott oklevele alapján Buda szabadsága szerint a közösség élén álló falunagy volt hivatott a hospesek közötti perekben ítélkezni.24 A 14. században az uralkodók a budai polgárokat megillető szabadságokat adományozták a jelentősebb kereskedővárosoknak.25 Mint arra Martyn Rady rámutatott, a budai jog volt az egyik leggyakrabban adományozott városjog a Magyar Királyságban.26 Az Eperjes városnak 1374-ben kiadott privilégium szerint a városban a polgárok adásvételi jogára nézve a budaiak szabadságai voltak irányadók.27 1376-ban a bártfai polgárok közössége a bíróválasztásra is ugyanazon előjogokat nyerte el Nagy Lajos királytól, mint amelyeket Buda és Kassa polgárai élveztek.28 Sopron, Pozsony és Zsolna városok is a budai joggal éltek 14. századtól. A budai jog az erdélyi szász városokba is eljutott, Nagyszeben és Brassó vásártartási, valamint árumegállító jogát is a budai jogból eredeztették.29 A kereskedelmi forgalom szempontjából kevésbé jelentős városok is Buda szabadságait nyerték el. Ilyen volt például a forrásokban földesúri városként 21 BLAZOVICH 2001. 114-115. p;KUBINYI 2001. 239. p. 22 BLAZOVICH 2001. 59. p; KUBINYI 1972. 70. p. 23 FÜGEDI 1961. 66-67. p. 24 A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. 2. köt. 325. p. 25 A jogadományozást illetően lásd DEGRÉ 1972; DEÁK 1979. 20. p. 26 RADY 1985. 152-153. p. A selmeci és a korponai kiváltságok mellett a budaiak szabadságairól emlékeztek meg a 14. századi források. Vö. CSUKOVITS 2005. 203. p. 27 „[...] dicta ciuitas nostra de Eperies ac cives et hospites nostri in eadem residentes, tam in venditione et emptione, quam etiam aliis rebus mechanicis, omnibus eisdem libertatibus, consuetudinibus et immunitatibus, perpetuis temporibus potiantur et vtantur, quibus civitas nostra Budensis et cives nostri in eadem gaudent, potiuntur et ffuuntur, [...]” Codex diplomaticus Hungáriáé IX/6. köt. 178. p. 28 „[...] fideles ciues et hospites nostri de dicta Bardfa tam in lucro Camere et electione Iudicis eorum, quam etiam aliis quibuscunque immunitatibus, libertatibus, gratiis, concessionibus et praerogatiuis perpetuis temporibus vtantur, gratulentur et pociantur, quibus ciues nostri fideles Cassen. et Buden, gaudent potiuntur et fmuntur.” Codex diplomaticus Hungáriáé, IX/5.köt. 83.p. 29 PACH 1979. 61. p; WECZERKA 1982. 166. p; WEISZ 2012. 23. p.
