Ságvári Ágnes (szerk.): Buda város topográfiai mutatója 1. Vár, Krisztinaváros - Levéltári dokumentáció 6. - Topográfiai mutatók 2. (Budapest, 1980)
Bevezetés
BEVEZET PS A pesti Belváros és Lipótváros közelmúltban publikált topográfiai mutatója /pest város topográfiai mutatója 1.Belváros, Lipótváros. Összeállította: Bácskai Vera. Budapest, 1975, 33B p, 3 melléklet/ után e kötetben Buda legrégibb és legújabb két városrészének: a Várnak és a Krisztinavárosnak topográfiai mutatóját bocsátjuk közre, A kötet célja ugyanaz, mint a Belváros és Lipótváros adatait felölelő köteté: mentesíteni kívánja a kutatókat az egykori ingatlanok mai helyének megállapításával járó rendkívüli fáradságos és időrabló munkától. Az ingatlanoknak a török alóli felszabadulás után kapott és a későbbi évszázadokban többizben változott számait lényegében az említett első topográfiai kötetben alkalmazott módszerrel egyezően közöljük. A kisebb, nem lényegbeli eltérések Budának Pestétől eltérő telekkönyvezési, telekszámozási rendszeréből, illetve az eltérő íorrásadottságokból következnek. A 17, és 18. században, valamint a 19, század első hat évtizedében az ingatlanok számozása Budán városrészenként, minden városrészben egytől folyamatosan végigfutó számokkal történt. Az első hivatalos, telekkönyvben rögzített számozást 1695-ben /illetve egyes városrészekben az 1700-as évek elején/ végezték. Ez a számozás a lö.század első évtizedeiben változott meg először. Ezután 1771-ben, 1786-ban, 1794-ben, 1804-ben, az 1810-es, 1820-as, 1830-as években, 1844-ben és 1853-ban volt uj számozás, egyes városrészekben ezenkívül még egyéb időpontokban is, A telkek számozása minden alkalommal a telkek topográfiai sorrendjét követve haladt utcáról utcára. A két számváltozás közti időben végbement osztódások, összevonások, vagy uj parcellázások során létrejött telkek az eredeti /vagy szomszédos/ telek számát viselték, törtszámmal vagy betűvel kiegészítve, egészen addig, míg a következő számváltozás alkalmával uj, de szintén a topográfiai sorrendnek megfelelő számot nem kaptak. /Pesten viszont általában nem a topográfiai sorrend, hanem a telek keletkezésének időpontja tükröződik a telkek sorszámában./ A Buda, Pest és Óbuda egyesítését közvetlenül megelőző években végrehajtott számozás során viszont - bár szintén városrészek szerint haladtak - a számozást nem kezdték újra minden városrészben, hanem egész Budán folyamatosan végighaladtak vele. Azonkívül ekkor nem csupán a telkeknek, hanem a közterületeknek /utcáknak, tereknek/ és a rajtuk levő építményeknek /bástyafalaknak stb./, meg egyéb objektumoknak /kutaknak, szobroknak/ is számokat adtak, lg;, tehát az ingatta-
