„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - A Magyar Közigazgatástudományi Intézet emlékirata Nagy-Budapest megszervezéséről (1941. április 12.)

harmadikba és csak 33,3% a földút. Pestújhelyen ez az arány 17,8%, 8,9%, 24,4% és 48,9%o. Máshol a földutak mindenütt jóval 50%-on felüli arányt mutatnak. Legrosszabbak az utak Sashalmon (földút 90%), a városok közül pedig Kispesten vannak a legrosszabb útviszonyok. Itt a földutak aránya 73,5%. A közművekkel való ellátottság szempontjából a következő képet kapjuk: villany Budapest egész környékén van. A távbeszélő hálózatba Vecsésen és Rákoscsabán kívül a Budapestet környező összes jelentősebb helyek be vannak kapcsolva. Vízvezetéke van Albertfalvának, Csepelnek, Mátyásföldnek, Rákoshegynek, Rákosligetnek, Budafoknak, Kispestnek, Pestszenterzsébetnek és Újpestnek. Gáz két helyen van: Újpesten és Kispesten. Csatorna Albertfalván 7-8 km, Budafokon 2,6 km, Kispesten 11 km, Pestszenterzsébeten 40-45 km és Újpesten 60 km van lefektetve. — A következő fontosabb közüzemeket találjuk: Budafokon vízüzem és csatornaüzem van. Az 1940. évi költségvetés szerint a vízüzem költségvetése 186.430 pengő szükséglet és ugyanannyi fedezet, a csatornaüzemé 4540 pengő szükséglet és szintén ugyanannyi fedezet. Rákoshegynek is van vízüzeme, ennek 1940. évi költségvetési előirányzata 39.848 pengő szükséglet, illetve ugyanennyi fedezet. Újpestnek közkórháza van, melyet üzemszerűen kezelnek. Ennek előirányzata a szükségleti és fedezeti oldalon 302.400 pengő. Kispesten csatornaalap van, melyet szintén ideszámíthatunk. Ennek költségvetése 6400 pengő. Pestszenterzsébetnek három üzeme van. Ezek a Köztisztasági üzem, 220.860 pengő, a csatornaüzem 99.000 pengő és a vízüzem 399.000 pengő költségvetéssel. Ami a Budapesttel való összeköttetést illeti, mindenhova van villamos, autóbusz, helyiérdekű vagy államvasúti összeköttetés, sőt Pestújhelyre, Pestszenterzsébetre és Rákospalotára mind a négy közlekedik. Villamosösszeköttetése van Budapesttel Kispestnek, Pestszentlőrincnek, Pestszenterzsébetnek, Rákospalotának, Újpestnek és Pestújhelynek. Autóbusz megy Budakeszire, Pesthidegkútra, Csepelre, Pestújhelyre, Pestszenterzsébetre, Rákospalotára és Újpestre. Ezenkívül van még HÉV és a MÁV hálózata, melyek egymást igyekeznek kiegészíteni és csak két községben, Pesthidegkúton és Budakeszin nincsen sem HÉV, sem MÁV Csak vonaton érhető el Pestszentimre, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget és Vecsés. (A vecsési határig megy villamos, azonban ennek végállomása Pestszentlőrincen van.) A tények vizsgálata indokolja az Intézet következő javaslatát: Míg Budapest 1890-től 1940-ig 491.938 lakosról 1.113.589-re szaporodott, addig a környék (a Magyar Közigazgatástudományi Intézet által javasolt területen) 45