„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)

dékkel szemben. Természetesen az össznépességben a különbségek még nagyobbak, hiszen a 6 éven felüli népesség Magyarországon 87,7, csak Budapesten pedig 94,1%-ot képviselt. A műveltség fontos tényezője a nyelvismeret. Ennek adatait a 3. számú táblázatunk tartalmazza. Tud az összes népességből Magyarország Budapest Budapest Magyarország %-ában Magyarország Budapest szám szerint Budapest Magyarország %-ában az összes népesség %-ában* Magyarul 8.511.003 997.127 11,7 98,0 99,2 Németül 1.316.111 380.217 29,0 15,2 37,8 Tótul 346.053 45.761 13,2 4,0 4,6 Oláhul 69.981 15.587 22,3 0,8 1,6 Horvátul, szerbül stb. 150.012 19.632 13,1 1,7 2,0 Cigányul 14.473 163 1,1 0,2 0,0 Olaszul 24.173 13.251 54,8 0,3 1,3 Franciául 86.770 59.367 68,4 1,0 5,9 Angolul 52.402 34.838 66,5 0,6 3,5 Oroszul 22.709 5.643 24,9 0,3 0,6 * 1930-ban Magyarország népessége 8.688.319, Budapesté 1.006.184 lélek volt. Budapest népességének nyelvtudása is kimagasló. Főleg a nyugati nyelvek ismerete feltűnő. Az országban franciául beszélők 68,4%-a Budapesten él. Alig alacsonyabb az angolul (66,5%) és az olaszul (54,8%) tudók aránya. Az összes népességből természetesen a legtöbben németül beszélnek: az országban 15,2%, Budapesten 37,8%. Ezután a vidéken a tót, a fővárosban a francia nyelv van elől. Egyébként aránylagosan még a nemzetiségi nyelvek (tót, oláh) ismerete is jóval nagyobb a fővárosban, mint az ország többi részében. A táblázatban kimutatott nyelvek közül Budapest népe egyedül a cigány nyelv tudásában marad vissza. 74