„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)

A foglalkozási statisztika fontos mutatója a népesség műveltségének. Még a legáltalánosabb adatokból, a foglalkozási főcsoportok szerinti tagolódásból is vonhatunk le idevágó következtetéseket. Az egyes foglalkozási főcsoportokhoz tartozók (keresők és eltartottak) budapesti jelentőségét a következő adatokból olvashatjuk ki (1930): Abszolút számban Budapest Budapesten Magyarország %-ában Házi cseléd 65.062 33,0 Közszolgálat és szabadfoglalkozás 123.875 28,5 Bányászat, ipar, forgalom . . . 640.282 22,8 Véderő 12.136 16,7 Napszámos 16.803 13,7 Őstermelés 10.824 0,2 Egyéb 137.202 24,7 Összesen 1.006.184 11,6 A házi cselédektől eltekintve, Budapest a magasabb szellemi színvonalat jelentő ágazatokban (közszolgálat és szabadfoglalkozás, iparforgalom, véderő) részesedik erősebben, míg a napszámosok körében aránya már kisebb, az őstermelés körében pedig minimális. Éles világot vet a műveltség állapotára a legtipikusabb szellemi foglalkozási főcsoportnak, a közszolgálati ágaknak és a szabadfoglalkozásoknak kiterjedése s mikénti összetétele. Országos arányban ez a főcsoport a népesség 5,0%-át teszi, Budapesten 12,3%-át. Csupán a keresőknél az országos arány 4,9%, a budapesti 11,5%. A főbb alcsoportok adatait a 4. számú táblázat közli. 75