„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)

hogy a műveltség említett jelzőszáma épen a 6, 8 közép- és a főiskolát végzetteknél, tehát a három legjobban iskolázott csoportban igen erős (44,8; 43,8; 44,6%) s a négy középiskolát végzetteknél gyengébb (35,0%). Említésre méltó, hogy az iskolai végzettség most idézett legújabb, 1930. évi adatainál az előző, 1920. évi népszámlálás megfelelő adatai az egész vonalon még kedvezőbbek Budapest javára. Leginkább azért, mert a háború után közvetlenül következő években Budapest átmenetileg sok magasabb iskolai végzettséggel bíró, elhelyezkedést kereső egyénnek, menekült tisztviselőnek, katonának stb. volt gyülőhelye. Jellemzőbb az ország és Budapest közti különbségekre, hogy 1930-ban jutott 10.000 lélekre: Magyarország Budapest Legalább 4 középiskolát végzett egyén 541 1.644 Legalább 6 " " " 94 365 Legalább 8 " " " 219 833 Főiskolát végzett egyén 98 378 A népesség iskolai képesítéséről még tisztább képet kapunk, ha mint az írni-olvasni tudás vizsgálatánál, itt is figyelmen kívül hagyjuk a 6 éven aluli népességet. A 6 éven felüli népesség műveltsége így alakul (1930): Magyarország Budapest vidék népességének %-ában írni-olvasni tudott 90,4 96,7 89,5 4 elemi iskolát végzett 73,9 87,7 71,9 6 " " " 48,5 63,9 46,3 4 középiskolát végzett 10,8 34,0 7,6 6 " " 4,7 16,7 3,0 8 " " 3,6 12,8 2,3 Főiskolát végzett 1,1 4,0 0,7 Feljebb haladva a műveltség fokozataiban, Budapest előnyére egyre jobban növekszik az országos és a budapesti arány közti eltérés. A négy középiskolát végzettek hányada Budapest lakosságában már 4 és felszerte nagyobb, mint a vidékében, a még magasabb fokozatok Budapesten közel 6-szoros arányokat mutatnak a vi73