„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Szigeti Gyula: A gazdasági válság Budapest életében (1935)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL Szigeti Gyula: A gazdasági válság Budapest életében 1935 A főváros gyáripari termelésének általános alakulása a válság alatt Magyarország ipari termelésének a gyáripari, mint a közép- és kisipari ágában a főváros ipara tekintélyes tényező, de mégis a gyáripari termelésnél jelentkezik az országos eredményben különösen számottevő súllyal Budapest részesedése. Az ország gyáripari termelésének 1932. évi 1823 millió pengő értékéből 791 millió pengő (43,4%) a Budapesten produkált érték. Budapest súlyát az országos gyáripari termelés terén több más adat is megvilágítja. Az ország 1 millió gyáripari lóerejének V

3-a a fővárosban dolgozik, és itt minden ipari keresőre 2 lóerő esik, vidéken csak 1,4. A budapesti gyári munkások 1927-ben az ország gyári munkásságának 42%-át tették, 1932-ben pedig 42,6%-át. Az ország összes gyári munkásainak létszáma 1932. október 1-én ugyanis 175,6 ezret, a budapesti gyárak munkásainak száma pedig ugyanekkor 75 ezret tett ki. Nagy-Budapest gyári munkásainak száma ugyanebben az időben 105 ezer volt, ami az országos létszámnak 59,9%-a. A gyáripari alkalmazottak száma az egész országban 203 ezer, Budapesten pedig 92 ezer (45,3%) volt. A gyáripar által kifizetett munkabérek összege Magyarországon 204 millió pengőre, Budapesten pedig 103 millió pengőre (50,5%) rúgott. A gyárak által kifizetett összes járrandóság (vezetők, tisztviselők, alkalmazottak és munkások járandóságai együtt) az ország ipartelepeinél 1932-ben 292 millió pengőt, a budapesti ipartelepeknél pedig 170 millió pengőt (58,2%-ot) tett ki. 61