„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

V. fejezet A HIDEGHÁBORÚ „FRONTVÁROSA" - Iskolabírálat II. Szathmáry Lajos tanulmányi vezető (farsangi) értékelése a Táncsics Mihály Gyakorló Tanítóképző oktató-nevelő munkájáról. (1956. február 25.)

így remélhető, hogy a felforgató eszmékben már-már felbukkanó tudatos fegyelem helyett a sokkal kézzelfoghatóbb, az úgynevezett marokban-tartó fegyelem közelesen százszázalékossá válik iskolánkban. Ha még ehhez hozzávesszük azt, hogy a folyosókon néha-néha meglepetésszerű suvix-köröm- és haj vizsgálat is történik, bizton hisszük, iskolánkban is lesz olyan fegyelem, mint a Mária Terézia laktanyában. Miután tehát az erkölcsi nevelés fegyelmezés-technikai része a fenti módon biztosítást nyert, szólanom kell az erkölcsi nevelés szellemi oldalairól is. Ezen a vonalon már kevésbé kedvező az iskola képe. Utasításaink a keresztény-nemzeti eszmének a hangsúlyozását írják elő nevelőink részére. Tekintettel arra a liberális felfogásra, melyről személyem közismert, nem kívánok beavatkozni a Hölgyek és Urak személyes vallási meggyőződésébe. Azt azonban hangsúlyoznom kell, hogy hivatali minőségükben jobb példával kell elöljárniok. [...] A valláserkölcsi nevelés hatékonyságának fokozása érdekében tanácsolni szeretném a következő hitbuzgalmi eszközök felhasználását. A biológia igen tisztelt tanárai az eddiginél gyakrabban szemléltessék a keresztes pókot és a keresztes viperát. A történészek minden órán hivatkozzanak a keresztes háborúkra, a matematika tanárok a törtek osztásával kapcsolatban előszeretettel használják a keresztbeszorzás kifejezést. Harsányi és Giric tanítójelöltek távozásával kapcsolatban helyesen tették, amikor keresztet vetettek. Az énektanárok minden óra végén énekeltessék az ifjúsággal a „kiállók a keresztútra" kezdetű igazán szép és nem kotkodályos népdalt. (A leányosztályoknál esetleg el lehet tekinteni e daltól.) A kézimunka órákon többet kell a keresztöltésekkel foglalkozni. A konferenciákon is kívánatos volna a férfiaknak keresztbetett kezekkel, a hölgyeknek pedig keresztbetett lábakkal ülniök. [...] Ami a hazafias nevelést illeti, ezen a vonalon az iskola jól dolgozik. A hazafias nevelésről ez évben eddig 24 konferenciát tartottak, 1347 határozati ponttal. A tanárok — átlagszámításaim szerint — óránként 49,5-szer említik a Haza szent nevét. Ha e számot 50%-kal emelik, meg leszünk elégedve. Dr. Bihary János tanár úr egy alkalommal, amikor az önképzőkör ifjúsága előtt a Hazáról tartott előadást, hangorgánumának célszerű reszkettetésével könnyeket csalt két szemembe.

245 Az 245 Bihari János (1909-1995) magyar szakos gimnáziumi tanár, korábban a Budapesti Református Gimnázium tanára, igazgató-helyettese, a hazai tanítóképzés kiemelkedő alakja, nyugdíjazásáig a Budapesti Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára. 412