„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában. (1947 január)

végül Békásmegyer községnek Csillaghegy nevű részéből. Az ily módon meghatározott területet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa azl937. évi VI. te. 1 .§-a (1) és (3) bekezdései alapján teljes egészében városias kialakításra szánt területként állapította meg. Budapest-Vidék annak a Nagy-Budapest körül elhelyezendő, számszerint 76 községnek az összefüggő területe, amely községekre a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatásköre az előbb felsorolt városokon és községeken túlmenően részben már előzőleg, részben legutóbb a 3001/1946. O. É. K. rendelettel kiterjesztetett. [...] Az ostrom pusztításainak adatait az első felvételek, legalább is városrendezési kihatásaikat tekintve, kétségtelenül eltúlozták, mert bár Duna-hidaink megsemmisülése és különösen a budai oldal egész városrészeinek tragikus pusztulása mütörténeti és gazdasági szempontból szinte pótolhatatlan kárt jelentenek, mégis a romhelyzet folytán megnyíló városrendezési lehetőségek nem bizonyultak jelentősnek, és csak néhány helyen nyújtanak módot gyökeresebb szabályozás végrehajtására. Az új hidakat ugyanis a kialakult forgalmi úthálózat adottságai folytán általában eredeti helyükön, vagy azok közvetlen környékén kell megépíteni, mert a hidakhoz vezető útvonalak radikális áthelyezésére nincs nagy lehetőség. A lakóépületek pusztulása viszont egy-egy telektömbön belül jóformán sohasem 100%-os, és a fennmaradt használható épületek értéke csökkenti a romhelyzet adta városrendezési lehetőséget. Budapest 39.643 épületéből — az üveg, tetőcserép és vakolatkárokat nem számítva— 10.323 ház maradt épen, ezzel szemben a súlyosan sérült építmények száma 9140, a teljesen megsemmisült épületeké pedig 1694. A teljesen romokban heverő épületekhez, a legsúlyosabban sérült házakat is hozzászámítva, mintegy 2000 épület tekinthető helyreállításra nem érdemes romháznak. Jobb és részletesebb tájékoztatást szolgáltat a romhelyzetről a lakások és szobák állapota, mert ezekben az adatokban — kisebb egységekről lévén szó — a romhelyzet pontosabban jut kifejezésre. Budapest 295.320 lakása közül 215.635 maradt ép. A lakások 481.280 szobája közül viszont 366.990 maradt sértetlen. Az ismertetett adatok alapján tehát Budapest épületeinek romállapota 25%-ra becsülhető. [...] Telepítési politika A települési politika irányelveinek megállapításánál, bár a városfejlesztési terv kizárólag Budapest közigazgatási területeire vonatkozik, a bevezetőben meghatáro325