„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában. (1947 január)

zott alapelveknek megfelelően mégis mindenkor egész Nagy-Budapest területét kell mint települési egységet szem előtt tartani, sőt azt Nagy-Budapest környéké­nek viszonylatában is viszgálni kell. Ennek megfelelően a főváros területe rendel­tetésszerű felosztásának illeszkednie kell a Nagy-Budapesten alkalmazandó tele­pítési politikai alapelvekhez. Ha tehát nagybudapesti vonatkozásban a települési komplexum észak-déli irányú fejlesztése látszik kívánatosan, akkor e célkitűzés következményeit elsősorban az egész települési rendszer magjának, vagyis a szo­rosan vett Budapest területfelhasználási tervének elkészítésénél kell figyelembe venni. Éppen ezért Budapest eddigi erősen szétterjedő, sugárirányú fej lődését, a to­vábbi céltudatos fejlesztés során, a Dunával párhuzamosan elnyúló irányba kell te­relni, vagyis oda kell hatni, hogy az egymástól eltérő rendeltetésű telepítési terü­letek nem gyűrűszerűén egymás körül, hanem sávosan egymás mellé sorakozva alakuljanak ki. További általános érvényű alapelv, hogy — mindenkor a leggazdaságosabb bel­terjes települési módra törekedve—az egész települési egység szerves kialakításá­nál a több egymásra utalt, de mindenkor bizonyos helyi önállósággal rendelkező alközpontok rendszere alakuljon ki. Ez a követelmény részben a fennálló adot­ságokon alapul, de részben logikusan következik a racionális városfejlesztés célki­tűzéseiből is. A szétpontosított települési gócok átalakítása és kifejlesztése ugyanis mind gazdasági, mind célszerűségi szempontból egyaránt érdeke a kül- és elővá­rosok lakosságának, valamint az egész települési egységnek is, mert ily módon a lakosság nagy része lakóhelye közelében találhatja meg munkahelyét, valamint el­sőrendű közigazgatási, gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek a kielégí­tését. Nagy-Budapesti vonatkozásban ez az elővárosok fokozottan városias fej­lesztése révén biztosítható, Budapest közigazgatási határain belül pedig azáltal ér­hető el, hogy elősegítjük a város területén szerteszóródó perifériális települések­nek a célnak megfelelően kijelölt gócpontok közül való tömörítését. Ez a célkitű­zés egyébként egyezik az 1940. évben elfogadott városfejlesztési programban is hangoztatott azzal a megállapítással, hogy a települést ki kell zárni a közművekkel, közlekedési eszközökkel és egyéb közintézményekkel még el nem látott területek­ről és az ezekkel már ellátott területek felé kell terelni. Ha ugyanis a jövőben a köz­igazgatási intézmények, iskolák, kórházak, templomok, üzletek, szórakozóhelyek stb. tudatosan és következetesen csak ezeken a már kialakított, vagy a meghatáro­zott telepítési elgondolásnak megfelelően kialakítandó gócokon kerülnek elhe­lyezésre akkor a körülöttük kifejlesztett települések lakói kulturális és gazdasági 326

Next

/
Oldalképek
Tartalom