„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában. (1947 január)

zott alapelveknek megfelelően mégis mindenkor egész Nagy-Budapest területét kell mint települési egységet szem előtt tartani, sőt azt Nagy-Budapest környékének viszonylatában is viszgálni kell. Ennek megfelelően a főváros területe rendeltetésszerű felosztásának illeszkednie kell a Nagy-Budapesten alkalmazandó telepítési politikai alapelvekhez. Ha tehát nagybudapesti vonatkozásban a települési komplexum észak-déli irányú fejlesztése látszik kívánatosan, akkor e célkitűzés következményeit elsősorban az egész települési rendszer magjának, vagyis a szorosan vett Budapest területfelhasználási tervének elkészítésénél kell figyelembe venni. Éppen ezért Budapest eddigi erősen szétterjedő, sugárirányú fej lődését, a további céltudatos fejlesztés során, a Dunával párhuzamosan elnyúló irányba kell terelni, vagyis oda kell hatni, hogy az egymástól eltérő rendeltetésű telepítési területek nem gyűrűszerűén egymás körül, hanem sávosan egymás mellé sorakozva alakuljanak ki. További általános érvényű alapelv, hogy — mindenkor a leggazdaságosabb belterjes települési módra törekedve—az egész települési egység szerves kialakításánál a több egymásra utalt, de mindenkor bizonyos helyi önállósággal rendelkező alközpontok rendszere alakuljon ki. Ez a követelmény részben a fennálló adotságokon alapul, de részben logikusan következik a racionális városfejlesztés célkitűzéseiből is. A szétpontosított települési gócok átalakítása és kifejlesztése ugyanis mind gazdasági, mind célszerűségi szempontból egyaránt érdeke a kül- és elővárosok lakosságának, valamint az egész települési egységnek is, mert ily módon a lakosság nagy része lakóhelye közelében találhatja meg munkahelyét, valamint elsőrendű közigazgatási, gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek a kielégítését. Nagy-Budapesti vonatkozásban ez az elővárosok fokozottan városias fejlesztése révén biztosítható, Budapest közigazgatási határain belül pedig azáltal érhető el, hogy elősegítjük a város területén szerteszóródó perifériális településeknek a célnak megfelelően kijelölt gócpontok közül való tömörítését. Ez a célkitűzés egyébként egyezik az 1940. évben elfogadott városfejlesztési programban is hangoztatott azzal a megállapítással, hogy a települést ki kell zárni a közművekkel, közlekedési eszközökkel és egyéb közintézményekkel még el nem látott területekről és az ezekkel már ellátott területek felé kell terelni. Ha ugyanis a jövőben a közigazgatási intézmények, iskolák, kórházak, templomok, üzletek, szórakozóhelyek stb. tudatosan és következetesen csak ezeken a már kialakított, vagy a meghatározott telepítési elgondolásnak megfelelően kialakítandó gócokon kerülnek elhelyezésre akkor a körülöttük kifejlesztett települések lakói kulturális és gazdasági 326