„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában. (1947 január)

Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában 1947 január Tisztelt Közgyűlés! [...] Amikor Budapest városfejlesztési programját első ízben közreadták,

174 a második világháború már igen nagy mértéket öltött. A hosszú habom és a Budapestet súlyosan érintő ostrom a székesfővárost oly nagymértékben tette tönkre, hogy azok a feltételek és szempontok, amelyek a városfejlesztési program megállapításában a nagyváros kialakítására jellemzők voltak, jelentékenyen megváltoztak, ezért a székesfőváros általános helyzetének és adottságainak, építési szempontból különösen figyelembe veendő állapotainak erőszakos megváltoztatását, valamint az újabb technikai és korszerű elgondolásokat újból mérlegelni kell. [. ..]

175 Budapest székesfővárost és a vele közvetlenül szomszédos, nagyrészt egybe is épült, alább felsorolt településeket, városfejlesztési és városrendezései szemontból Nagy-Budapest néven egységes és összefüggő nagyvárosi településnek kell tekinteni és ekként is kell kialakítani. A Nagy-Budapestet körülölelő, korábban védőövezetnek nevezett területen viszont — amely számára Budapest-Vidék elnevezés alkalmas —, a nagyváros további terjeszkedését meggátolandó, különleges városfejlesztési és városrendezési szempontokat kell érvényesíteni. Nagy-Budapest, Budapest székesfőváros területét beleértve, a következő városok és községek, továbbá egyes községrészek egymással összefüggő, illetőleg egymásból összegeződő területéből áll: Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszentimre, Pestszenterzsébet, Soroksár, Csepel, Albertfalva, Budafok, Budatétény, Nagytétény és Pesthidegkút megyei városok és községek területéből, továbbá Cinkota községnek Árpádföld nevű részéből és ugyanezen községben az úgynevezett Pejáchevich parcellázás területéből, Nagykovácsi községnek Tisza István kertváros nevű részéből, 174 Ld. az I. fejezet Budapest városfejlesztési programja (1940) c. szemelvényét. 175 A városfejlesztési programot a közgyűlés végül csak 1948. ápr. 21-én fogadta el. A városfejlesztés koncepciójának további alakulására ld. az V. fejezet „Nagy-Budapest 10 éves városrendezési tervének vázlata és elvi szempontjai" c. dokumentumát. 324