„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Rézler Gyula: Egy magyar textilgyár munkástársadalma (1943)

Az egyes munkás korábbi társadalmi helyzetét minden esetben apja foglalkozásából ítéltük meg. E szempont alapján a Kammer-gyári munkásoknak kb. a fele az ipari munkásosztályból származik. Csaknem /jo-ed része az ipari munkássorshoz sokban közel álló kisiparosság köréből került jelenlegi helyzetébe. A munkásoknak majdnem 1/4-e kisbirtokos, földművelő, mezőgazdasági napszámos családból származott. Aránylag sokan vannak olyanok, akik kispolgári sorsból jutottak a munkásosztályba (120). Közülük 76 munkásnak az apja közszolgálatban állott, mégpedig 20-nak kistisztviselő volt az apja, 56-nak pedig hivatali altiszt. 40 munkás a polgári középosztály szabad pályán működő rétegéből került jelenlegi helyzetébe. 31 munkás apja kereskedő volt, 9-nek pedig kereskedősegéd. 13 munkás származását módszerünkkel nem lehetett megállapítani, mert törvénytelen születésűek voltak. Ha az egyes munkáskategóriákat nézzük, kitűnik, hogy a szakmunkások nagyobb mértékben származtak ipari és kispolgári családból, mint a betanított munkások vagy a napszámosok. A betanított munkásoknak és a napszámosoknak egyre nagyobb része került földműves, kisbirtokos családból a gyár műhelyeibe. Feltűnő a közalkalmazotti és kispolgári származásúak nagy aránya a betanított női munkások körében. [...] Ha tehát abból a szempontból vizsgáljuk a rendelkezésünkre álló adatokat, hogy a Kammer-gyári munkásoknak jelenlegi helyzetük előző generációjukhoz képest társadalmi süllyedést, emelkedést vagy változatlanságot jelent, a következő képet nyerjük. Nem változott a társadalmi helyzete a megvizsgált munkások 58%-ának. A jelenlegi helyzet felemelkedést jelent 28,5%-nak, míg lesüllyedést 13,5%-nak. A felemelkedés lehet gyors ütemű, vagy csak egy lépés a társadalmi rétegződés lépcsőjén. A legnagyobbat, amit vizsgálódásunk keretében láthattunk, mikor földmunkás, mezőgazdasági napszámos gyermekéből szakmunkás lett, 16 ilyen esetben észleltük. De a legtöbb alkalommal az emelkedés csak egy lépés. Betanított munkás fiából lett szakmunkás, vagy napszámos fiából lett betanított munkás, vagy földmunkás gyermekéből ipari napszámos. Az ipari munkásosztály társadalmi, anyagi szintje alatt elhelyezkedők tömegéből és a felette elhelyezkedők csekélyebb számából következik, hogy a felemelkedők a lesüllyedőknek több mint kétszeresére rúgnak. A lesüllyedők csoportjában is a lefelé haladásnak legkülönfélébb mértékeit látjuk. A kisiparostól, a közhivatali altiszttől, a szatócstól a szakmunkásig csak egy kis lépés; a gyárostól, a nagykereskedőtől, a köztisztviselőtől a betanított munkásig azonban sokszor társadalmi és 150