„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Körösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról (1880)

A magyar nyelv elterjedése az egyes hitfelekezetek között, tekintettel a származásra és a nemek megkülönböztetésével. Száz-száz 10 éven felüli férfi vagy nő közül magyarul beszél katolikus ágostai helvét izraelita egyéb férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Budapesti születésű 74,99 62,60 82,77 70,80 92,27 93,80 84,34 74,53 85,51 74,39 Magyarországi " 84,42 80,61 81,72 69,21 98,84 98,47 86,60 78,47 86,15 82,57 Ausztriai 26,04 25,91 40,43 44,65 63,41 59,52 34,76 27,75 34,97 46,34 Külföldi 24,08 28,87 19,54 22,86 34,86 34,91 22,88 29,90 27,78 28,57 A magyar nyelv elterjedése az egyes hitfelekezetek között, a budai és pesti oldal megkülönböztetésével és tekintettel a gyermekkorra (a beszélni nem-tudókat is beszámítva). Magyarul beszél összesen a 10 évig való gyermekek közül Buda Pest Buda Pest a katolikusoknál 33946 125670 4954 21113 az ágostaiaknál 1983 11762 283 1859 a helvéteknél 3279 17154 408 2313 az izraelitáknál 3656 49735 682 10428 Százalékban számítva kitűnik, hogy száz-száz közül magyarul beszél a katolikusoknál 57,80 72,19 51,09 76,13 az ágostaiaknál 71,95 71,19 68,52 78,04 a helvéteknél 95,04 96,30 94,99 96,98 az izraelitáknál 61,72 80,20 58,59 87,07 Körösi József: Budapest fővárosa az 1881-dik évben. Második kötet. A népleírás és népszámlálás eredményei. Bp., 1882. 123., 128-129., 132-135., 140-145. p. 82