„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Körösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról (1880)

terrorisztikus módon, hogy a nem-magyar elemek szabad mozgása és fejlődése korántsem lehet annyira megszorítva, mint azt bizonyos oldalról elhitetni szeretnék. Azon, városunk női lakosságára nézve jellemző vonás, hogy az a magyar nyelvet sokkal ritkábban sajátítja el, mint a férfi lakosság, ajelen fejezet is igazolja. Kitűnik ugyanis, hogy még a budapesti vagy magyarországi születésűek között is, a nők a magyar nyelv ismerete tekintetében jóval mögötte maradnak a férfiaknak. Száz magyarul tudó férfira ugyanis az itt szülöttek közül 73, a Magyarországban szülöttek közül 94 magyarul beszélő nő esik. Ezzel szemben annál meglepőbb, ha azt találjuk, hogy városunk Ausztriában született női lakossága az ugyanoda való férfiaknak e tekintetben nem sokat enged (100:94), sőt, hogy a külföldi nők a magyar nyelv elsajátításának gyakorisága tekintetében a külföldi férfiakat még felül is múlják! Száz magyarul tudó külföldi születésű férfira ugyanis 120 magyarul értő ily nő jut. Ezen első pillanatra meglepő eredményt azonban a valónak megfelelőnek találhatjuk, ha saját ismeretségünk körében körültekintvén, aligha észre nem vesszük már ez úton is, hogy külföldi származású családokban a nő, részben a cselédséggel, részben saját, magyar iskolákat látogató gyermekeivel való érintkezése folytán, a családatyánál hamarabban szokta a magyar nyelvet megtanulni. Alábbiakban adjuk a pontos százalékszámokat: Magyarul beszél 10 éven felüli férfi nő összesen száz budapesti születésű között 77 56% 65 73% 7105% magyarországi " " 86 24% 8121% 83 59% ausztriai " " 27 72% 26 83% 27 37% külföldi " " 23 68% 28 25% 25 66% Magyarosodás az egyes hitfelekezetek körében. Már megjegyeztük, hogy a helvétek csaknem kizárólag, ti. 92%-kal, tartoznak a magyar nemzetiséghez. Ennek következtében itt sajátképpeni magyarosodásról nem lehet szólani. Azon tény, hogy ezen vallás híveinek 96'/4%-a bírja a magyar nyelvet, azt bizonyítja, hogy a további négy százalék a nem-magyar helvétek köréből került ki. Magyarság tekintetében második helyen, mint láttuk, az izraeliták következnek, a mennyiben azok között 59%» magyar volt. A magyar nyelvet azonban 77' /

3 százalék beszéli, minélfogva a nem-magyar izraeliták köréből eredő gyarapodás 76