„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Körösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról (1880)
18V 3 %-ra megy. Az izraelitákhoz közel állanak az »egyéb« felekezetűek, kiknek közel nyolc tizedrésze beszél magyarul. Nagy gyarapodás mutatkozik az ágostaiknál s katolikusoknál oly nem-magyar tagok által, kik a magyar nyelvet elsajátították. A magyarul értők száma az ágostaiknál 70V 2 százalék, míg magyar nemzetiségű csak 51 százalék közöttük; hasonlóképpen a katolikusoknál 68 2 / 3 % magyarul tudó áll szemben 51% magyar nemzetiségűvel. Ezen, a felekezeti szempont szerint elrendezett csoportosításnál is, a nő majdnem minden csoportban a férfiak mögött elmarad. Ez elmaradás legcsekélyebb, majdnem eltűnőén kicsiny, a reformátusoknál; míg az ágostai és izraelita nőknél a magyar nyelv elterjedése legnehezebben megy végbe. A pontos százalékszámok a következők: Száz-száz 10 éven felüli egyén közül beszél magyarul: férfi nő összesen a katolikusoknál 69,77% 67,66% 68,63% az ágostaiaknál 74,70% 66,14% 70,52% a helvéteknél 96,30% 96,17% 96,23% az izraelitáknál 81,08% 73,13% 77,36% az egyéb felekezetűeknél 77,44% 76,49% 77,07% A gyermekek magyarosodása A nyelvismereteket tárgyazó táblázatokban folytonosan különbség van téve a tíz éven aluli és a tíz éven felüli népesség között. Már e körülmény is jelentékenyen nehezíté e táblázatok feldolgozását. Utólagosan azonban úgy találjuk, hogy még a gyermekkornak egyes életévek szerinti elkülönzésétől sem kellett volna visszarettennünk, mert ezáltal az ifjabb nemzedék magyarosodásának kérdése sokkal élénkebben lett volna megvilágítva, mint jelenleg, midőn minden tíz évnél fiatalabb gyermek — tehát azok, kik még iskolába nem járnak, az iskolát látogatókkal együtt — egy közös rovatban foglaltatván, nem ismerhető fel világosan azon magyarosító befolyás, melyet az iskola a családdal szemben gyakorol. Ha ugyanis azt vizsgáljuk, mily mérvben van a magyar nyelv a tíz évesnél ifjabb gyermekek között elterjedve, úgy e tekintetben két ellenkező irányzat eredményével van dolgunk. Egyrészről az iskolák előmozdítólag hatnak, és valóban a fővárosban kevés lehet a 7, 8, 9 éves gyermek, a ki a magyar nyelvet nem bírná. Azon 77
