„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Thirring Gusztáv: Művelődés-és iskolaügy (1873-1923)
A beírt tanulók között volt ugyanis: Budapesti születésű Idegen születésű 1898-1900 1920-1923 1898-1900 1920-19 Elemi is 74,0 76,5 26,0 23,5 Iparostanonck 37,8 57,1 62,2 42,9 Keresk. tanonco 40,0 62,6 60,0 37,4 Polgári 1 62,6 70,5 37,4 29,5 Főreálá 65,9 71,7 34,1 28,3 Felsőbb leányk 67,7 72,6 32,3 27,4 Felső keresk. b 58,7 62,9 41,3 37,1 Iparraj za 47,8 67,2 52,2 32,8 Az összes n 67,0 71,1 33,0 28,9 Oly erős bevándorlás mellett, aminő Budapest népességét állandóan növelte, az idegen születésű gyermekek erős képviseltetése nem lephet meg; az idegen születésű tanulók hányadának csökkenése azonban ezen beözönlés lassúbbodására enged következtetni. Arra a kérdésre, hogy a székesfőváros községi iskoláiba hány Budapesten lakó és hány idegen gyermek jár, azzal felelhetünk, hogy az elemi iskolás gyermekek majdnem mind (97,7-99,6%) helyben laknak, ellenben a magasabb iskolákba sok gyermek jár be a szomszédos községekből. Már a polgári iskolákban a gyermekek szüleinek csak 90-92 százaléka lakik helyben, a föreáliskolákban 87-89, a felső kereskedelmi iskolákban 76-82, a felsőbb leányiskolákban 93-96 százalék; ellenben az iparostanonciskolákban ez az arány csak 59-72, a kereskedőtanonc- iskolákban 66-76% körül ingadozik. Látható tehát, hogy míg az elemi iskolákat majdnem kizárólag helybeli lakosok gyermekei látogatják, addig a magasabb és szakirányú iskolákba nagyobb számmal járnak be tanulók a szomszédos községekből, sőt Pest vármegye távolabbi részeiből is. Azon társadalmi rétegek, melyek gyermekeiket a középiskolákba küldik, nagyon eltérő módon és mértékben vesznek részt az iskoláztatásban. A népesség társadalmi összetételét leghívebben visszatükrözteti természetesen az elemi iskolák tanulóinak megoszlása, mert ide valamennyi társadalmi osztály egyformán küldi gyermekeit, míg a magasabb s bizonyos fokig már szakiskolának tekinthető tanintézetekről ezt már éppenséggel nem mondhatjuk. Ha már most feltesszük, hogy az 461