„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Thirring Gusztáv: Művelődés-és iskolaügy (1873-1923)

elemi iskolai tanulók eloszlása az össznépesség társadalmi összetételét tükrözteti vissza, akkor fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy ehhez viszonyítva, mennyivel fokozottabb egyes társadalmi rétegek gyakorisága a speciálisabb jellegű iskolákban, illetve ezen iskolák mely mértékben nyerik tanulóikat a társadalom különböző rétegéből. így láthatjuk, hogy az értelmiségi osztályok majdnem teljesen mellőzik a gazdasági, háztartási és iparostanonciskolákat, amelyekbe az iparososztályok, továbbá a gazdasági iskolákba kivált a napszámos elemek küldik nagy számmal gyermekeiket. A kereskedelmi tanonciskolák tanulóinak javarésze (68,7%) az ipari és kereskedelmi körökből kerül ki, de az értelmiségi foglalkozások az újabb időben szintén számot tesznek közöttük. A polgári fiú- és leányiskolák nem egyenlő mértékben vonzzák magukhoz a különböző társadalmi osztályokat; mindkettőben közös az alsóbb elemek háttérbeszorulása s az ipari s kereskedelmi rétegek erős képviseltetése; de míg a fiúiskolákba az értelmiségi osztályok csak mérsékelten küldik gyermekeiket, addig a leányoknak egyharmada kerül ki ezen társadalmi osztályokból, jeléül annak, hogy mennyire hiányoznak a müveit elemek leányai részére más megfelelő iskolák. A felsőbb leányiskolákat és leánygimnáziumokat legerősebben (65-75%) az intelligens és vagyonos osztályok gyermekei látogatják, s ugyanezek adják a főreál- és felső kereskedelmi iskolák növendékeinek is tekintélyes részét. 462