„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Az Országos Iparegyesület emlékirata a tervezett Eskü téri híd hatásáról Budapest fejlődésére (1891. március 20.)

Ha építő iparunkat, valamint az épületek berendezésével és díszítésével foglalkozó iparágakat akár terjedelemre, akár a bennük fekvő tőkék és velük foglalkozó munkaerők mennyisége és minősége tekintetében ez iparágaknak egy-két évtized előtti állapotával összehasonlítjuk, oly különbséget látunk, mint ég és föld. E két évtized tehát építő és rokon iparunkra nézve korszakalkotó volt, mert hiszen e két évtized a fővárosban legalábbis annyit épített és alkotott, mint a város alapítása óta lefolyt összes századok együttvéve. És ama megszámlálhatatlan milliók, melyek a létrehozott épületekbe és berendezésekbe befektetve lettek, s melyek ez épületek és berendezésekben egyszer már megteremtették ellenértékük, legnagyobbrészt a hazai ipar kezébe jutottak, itt részben mint megtakarítások, új befektetések (építkezések és berendezések) tárgyát képezték, részben pedig fogyasztási cikkekre fordíttatván, az ipar többi ágainak és a mezőgazdaságnak javára váltak, s így kézről kézre járván mindenütt a forgalom és a termelés élénkítésére hatottak. Kézzelfogható, hogy az építő ipar lendülete, ezúton a munkaerőknek idevonzása és jutalmazó foglalkoztatása által egyik fő tényezője volt annak is, hogy a fővárosi lakosság száma oly példátlanul gyors emelkedésnek indult, és fő tényezője volt mindazon nagy horderejű következményeknek, melyeket e gyors emelkedés maga után von. És ha azt kérdezzük, hogy mi adta meg az első lökést e nagyszabású építkezési lendületnek? — e kérdésre a felelet csak az lehet, hogy eltekintve azon általános okoktól, melyekről már fentebb szó volt és azon kedvező dispositiótól, mely fővárosunkat általában gyors fejlődésre képesíti, az építkezési lendület közvetlen konkrét indító okát leginkább azon merész szellemű kezdeményezés képezte, mely az Andrássy út és Nagykörút koncepciójával Budapestnek modern nagyvárossá alakítását megindította. Ez nyitotta meg a tért a lendületes mesteri alkotásokra, ez vonzotta a tőkét e vállalkozásba, ez támasztotta fel a napról-napra fokozódó nemes versenyt mind az alkotó mesterekben, mind a befektetést kereső tőkében: és ami legfőbb, e kezdeményezés a telkek értékének emelkedésével oly új nemzetgazdasági értékeket hozott létre, melyek mint tőkék, épp amaz építkezésekre voltak fordíthatók. Ha mindez való — pedig mindenki, aki az utolsó két évtized ipari életében közvetlenül részt vett, vagy akinek azt alaposan megfigyelni alkalma volt, ezt valónak elismerni kénytelen—, akkor tisztán előttünk áll a jövőben követendő eljárás útja. — A hivatkozott két nagy alkotás, az Andrássy út és a Nagykörút befejezéséhez kö42