„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Pásztor Mihály: A jókedv ára (1926)

Reklám 5 Jegyjutalék 12 Érmek és ajándékok 8 Szertár, masszőr 2 Vendégek autóköltsége 8 Stájerek költségmegtérítése 27 Vendéglátás és bankett 21 Bírák költségei 8 Játékosok munkamegtérítése, ebédje, vidékiek költsége, tréner 12 Kisegyesületi pályaalap 26 Apró kiadások 3 Összes kiadás 596 Ebből a mérkőzésből tehát a MLSz-nek 193 millió koronája maradt, de tartalékolni kellett 50 milliót az 1926. évi tavaszi bécsi mérkőzés költségeire. [...] A színház [...] Mik egy színház-üzem financiái? Mik a kiadásai egy ilyen vállalkozásnak?! Balassa Emil kollégám három előkelő budapesti színház direktorának a beható információja alapján volt szíves összeállítani számomra, hogy 1925 tavaszán mekkora volt egy pesti nagy színház rezsije. íme: Költségek, amelyek nem csökkenthetők Minden színház kölségvetésében vannak úgynevezett „merev tételek", ezek azok a kiadások, melyek akkor sem csökkennek, ha a színház bevételei minimálisak. Ezek a tételek jórészt változatlanok és függetlenek a színház mindenkori bevételétől. Akár táblás háza van a színháznak, akár csak tíz ember ül a nézőtéren: ezeket a költségeket egyformán ki kell fizetni. Ezeknek a tételeknek tehát fontos szerepük van az esetleges deficit előidézésében. Felsoroljuk ezeket a tételeket és alapul vesszük egy elsőrangú budapesti drámai színházat, amelynek a havi budgetje körülbelül megfelel a többi drámai színház havi budgetjének is. íme: 428