„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Pásztor Mihály: Budapest gondjai (1927)

Pásztor Mihály: Budapest gondjai 1927 Új Messiás eljövetelét várjuk. Mindennap gondolunk rá és újra, meg újra kérdezzük, hogy mikor jön? Az új Messiásnak Konjunktúra a neve. Gyakorlati és elméleti közgazdák egyre többet beszélnek és írnak róla, s mint nagy vadászat idején a hajtók szavától a rengeteg: olyan hangos most a közgazdasági élet a biztatástól, hogy jöjjön már; várják!!... [...] A nagy beruházóakcióba 20 millió aranykoronás kislakásépítéssel tudvalevően belekapcsolódik a főváros is. Mivel a lakásépítés ma nem üzlet: a magántöke nem épít. Viszont a lakásínségen enyhíteni kell, aminthogy kenyeret és munkát kell adni a munkanélküli iparnak is. Budapest minden időben az építöakciókból pénzelt. Mikor már kiapadt minden jövedelmi forrás, és a gazdasági depresszió ránehezedett a városra; jött az építőláz. A tőkések, a vállalkozók, a spekulánsok építeni kezdtek, és láz lett belőle. Néhányan elkezdték, a többi meg utánacsinálta. A város jövendő fejlődésének az eszkomptálása

166 volt az a láz, mely egyszerre 24 iparágat mozgatott meg, s kenyeret, foglalkozást adott az emberek ezreinek. A spekuláció keltette életre az építőlázt a kilencvenes évek végén, és 1909-ben, a nagy pangás idején Bärczy István akciója támasztotta fel azt a hatalmas építőtevékenységet, mely a nyomasztó lakásínség enyhítésén kívül egy sereg lakóházzal, iskolával, középülettel gyarapította Budapest épületvagyonát. Ennek a következménye, hogy millió aranykoronát 1909-ben 74.97 1910-ben 104.59 1911-ben 145.82 1912-ben 146.42 négy év alatt összesen 471.80 millió aranykoronát invesztáltak házépítésbe Budapesten. 166 Leszámítolás. 361