„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Schüler Dezső: A hajléktalanság kérdése a székesfővárosban (1920-1928)

alapján azoknak a lakásigénye, akik közegészségügyi, illetve közbiztonsági szem­pontból veszélyeztetett házban laktak, és így lakásuk vagy összeomlás veszélyé­nek volt kitéve vagy tiszti orvosok részéről lebontandónak volt vélelmezve, továbbá a régi Lóverseny téren, ferencvárosi Kiserdőben, stb. építési engedély nél­kül létesített bódéban és kunyhóban lakó összesen mintegy 1900 család. Szükség volt ezenkívül az iskolákban lakó menekült családok elhelyezésére mintegy 100 kislakásra, a tabáni lakosság tervbevett kitelepítésére (999 család) ezer lakásra. Nagyobbszámú (kb. 600) lakás átengedését kérte a családos rendőrök elhelyezésére a főkapitányság, és hasonló kéréssel fordult a fővároshoz a tűzoltó­ság, vámőrség, a vízművek igazgatósága, fertőtlenítő intézet, a Székesfővárosi Közlekedési Rt., stb. Ezeknek az igényeknek tekintetbevételével a lakáskérők számát 1927 nyarán 13.000-ben kellett megállapítani, és így a fővárosban akkor építés alatt álló körül­belül 6000 lakáson kívül — a lakáshiányt a fenti alapon számítva — további hét­ezer lakás felépítéséről kellett volna még gondoskodni. [...] Ám a banképítkezések a megfeszített munkatempó következtében részben 1927. november 1-ével, részben december hóban befejeződtek és 1928. február 1-én a III. ker. Bécsi út 88-92. sz. bérházak lakói is elfoglalták lakásaikat. Ezen építkezés keretében 2660 lakás épült, 622.640 légköbméterrel. [...] A banképítkezéssel létesített lakások azonban a kevés keresetű, illetve munka­nélküli vagy kilakoltatás következtében hajléktalanná vált családok részére magas bérüknél fogva nem tudtak hajlékot nyújtani. (1927-ben a banképítkezésü lakások közül az egyszobás lakásnak kb. 600, kétszobásnak 800-1000, kettőszobás fürdős­nek 1200-1300, háromszobásnak 1400-1800 pengős bérei voltak.) Ezért a törvény­hatósági bizottság 1928. március 21-én tartott közgyűlésén 341/1928. kgy. szám alatt elhatározta, hogy a kilakoltatásra kerülő, illetve a Lóverseny-téri telepen kunyhókban lakók elhelyezésére a X. ker. Ceglédi úton további három szükségla­kásos épületet emel. A közgyűlés ezen határozatát a belügyminiszter június 15-én hagyta jóvá, és június 16-án a tanács már az építkezések sürgős megkezdése iránt intézkedett, azzal a kikötéssel, hogy a lakásoknak november l-ig el kell készül­niük. [...] Schüler Dezső: A hajléktalanság kérdése a Székesfővárosban. Statisztikai Közlemények, 76. kötet 1. sz. Bp., 1935. 76-78., 93-94., 99-100., 106, 107., 108. p. 349

Next

/
Oldalképek
Tartalom