„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Jegyzőkönyv a Nagykörút létesítése ügyében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest Főváros által kiküldött vegyes bizottmány üléséről (1884. január 14.)

Áttérve magára a főkérdésre, a fővárosnak a nagy-körút költségeihez hozzájárulása, ez annál igazságosabb és méltányosabb, minél bizonyosabb az, hogy a fővárosnak a tervezett nagy-körút létesítésére nélkülözhetetlen és sürgős szüksége van. Áttekintvén a főváros, különösen az ipar és kereskedelem gyújtópontját képező balparti részeknek térképét, lehetetlen, hogy fel ne tűnjék egy az egész külvárosokat összekötő ily nagy forgalmi útnak hiánya. Elhagyva a Dunasort, és később a belső körutat, ezen kívül a vámsorompóig rendetlenül beépített, egymásnak meg nem felelő, többnyire keskeny kereszt-utcákkal találkozunk, melyeken minden élénkebb forgalom megakad. Az ipar és kereskedés érdekei pedig sürgősen megkívánják, miszerint úgy a külsőbb városrészek egymás közt egy tágas forgalmi út által kényelmes és biztos összeköttetést nyerjenek, valamint az áru- és teherforgalom részére a főközlekedési eszközökhöz, a Duna partján levő gőzhajózási és egyéb hajóállomási helyekhez és az egyes vasúti indóházakhoz és pályaudvarokhoz a hozzáférhetés könnyíttessék és biztosíttassék. E célnak pedig megfelel és egyedül csak megfelelhet a szóban álló nagy-körút, mert a felső Dunaparttól kiindulva érinti az osztrák államvaspálya udvarát,

l8 annak tárházait, a környéken levő malmokat és más iparvállalatokat,

19 egyenes kapcsolatba hozza a magyar államvaspályák indóházát a főváros minden külvárosaival, könnyíti a forgalmat a központi személy-pályaudvarhoz,

20 érinti a város alsó részén levő ipartelepeket, a közraktárakat s az alsó Dunapartot, és úgy fent a Margit híd útján, valamint lent az Összekötő híd útján összefűzi a balparti részeket a jobbparti részekkel s különösen a Déli vaspályaudvarral. E mellett összeköti egymásközt a fővárosból sugáralakban kiinduló főforgalmi utakat, a külső Váci utat, a Sugár utat,

21 a Király utcát, Kerepesi utat, Stáció utcát,

22 Üllői utat és Soroksári utat.

23 18 A Nyugati pályaudvart. 19 A Lipótvárosnak a későbbi Szabadság tér helyét elfoglaló hatalmas kaszárnyától, az Újépülettől északra elterülő része a város egyik legjelentősebb nagyipari körzete ebben az időben. 20 Az újonnan épült Keleti pályaudvar. 21 1886-Andrássy út. 22 1892- Baross utca. 23 A Soroksári út ekkor magában foglalta a mai Ráday utcát is. 34