„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat minisztertanácsi tárgyalása (1929. november 13.)

A törvényjavaslat IV. része a kormányhatósági felügyeletről szól. A belügymi­niszter, valamint vele egyetértve a pénzügyminiszter a székesfőváros háztartását, intézeteinek, intézményeinek, üzemeinek gazdálkodását bármikor megvizsgálhat­ja, és a törvényhatóságot szervezetének kiegészítésére, a létszám apasztására és a gazdálkodási mód megfelelő szabályozására utasíthatja. A szabályrendeletek, to­vábbá azok a közgyűlési határozatok, amelyekre nézve ez ki van kötve, kormány­hatósági jóváhagyás alá tartoznak. Szabályozza még ez a rész a költségvetés, zárszámadás és a vagyonmérleg kormányhatósági felülvizsgálatát és kimondja, hogy önálló városi adó bevezetéséhez, kölcsönkötvények kibocsátásához, üzemek részvénytársasági alakban való létesítéséhez, illetőleg folytatásához a belügymi­niszternek a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megadott engedélye szükséges. A törvényjavaslat e részében van szabályozva a székesfőváros felírási joga és az 1907:IX.tc. alapján gyakorolható panaszjog, végül az 1929:XXX.tc.-ben a vidéki törvényhatóságokra nézve megállapítotthoz hasonló módon a törvényhatósági bi­zottság feloszlatásának joga arra az esetre, ha a törvényhatósági bizottság tör­vénnyel, vagy törvény alapján kibocsátott rendelettel nyíltan szembehelyezkedik, ha az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít, továbbá ha működése olyan irányt vesz, hogy annak következtében gazdasági helyzete válságossá válhatik. A feloszlató miniszteri rendelet ellen itt is panasznak van helye a közigazgatási bíró­sághoz. [...] A belügyminiszter úrnak erős az a meggyőződése, hogy azok a rendelkezések, amelyek a fentiekben vázlatosan ismertetve vannak, a székesfőváros önkormány­zati szerveinek a célszerűbb munkamegosztás révén és a szakszerűség szempontja­inak biztosítása által megadják a lehetőséget arra, hogy az eddiginél terméke­nyebb, tűrhetőbb önkormányzati életet élhessenek. A törvényhatósági bizottság­nak az elől megjelölt alkotóelemekből való összeállítása révén még abban az iga­zán kedvezőtlen esetben is 12 főnyi többsége lesz a nemzeti és valláserkölcsi alapon álló pártoknak, ha az ellenkező világfelfogású pártok a választott tagok szá­mának 70%-át érnék el. A polgármester személyes felelőssége mellett való ügyin­tézés az ügyek gyorsabb és szabatosabb intézését biztosítja. A főpolgármester hatáskörének kibővítése és a független főszámvevő állásának szervezése a kor­mányhatósági ellenőrzésnek biztosabb alapokat fog adni. Mindezekkel nagy szol­gálatot teszünk azoknak a szempontoknak, amelyek a szebb magyar jövő érdekében a székesfőváros erőteljes haladását kívánják. Másfelől pedig kötelessé­get teljesítünk a székesfőváros lakosságával szemben, amely joggal megkívánhat­328

Next

/
Oldalképek
Tartalom