„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat minisztertanácsi tárgyalása (1929. november 13.)

ja, hogy a reá nehezedő súlyos közterhek viseléséért úgy ügyeinek intézése terén, mint a közjövedelmek felhasználása tekintetében megfelelő ellenszolgáltatást kapjon. 163 MOL K 27. Miniszterelnökség. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Jegyző­könyv a Minisztertanács 1929. november 13-i üléséről 163 A törvényjavaslat parlamenti vitája december 13-án kezdődött és 1930 április 5-ig tartott. Az ennek eredményeként megszületett 1930:XVIII. te. szakított az önkor­mányzati ügyek és a főváros által „közvetített" állami közigazgatás megkülönbözte­tésével, amit az 1872 óta érvényben lévő törvény legalább elvileg kimondott. Szűkítették a főváros szabályrendelet-alkotási jogát, gyakorlatilag parttalanná tették a kormány jogát a törvényhatósági bizottság feloszlatására. A kormány felügyeleti és beavatkozási jogosítványait a törvény lényegében a javaslattal megegyező mó­don szélesítette ki. A főpolgármester hatáskörét új kinevezési és ellenőrzési jogosít­ványok sorával növelték meg, és egyben jogot adtak a kormánynak arra, hogy tisztségéből egyoldalúan elmozdítsa. (Később az 1934:XII. te. a főpolgármester vá­lasztását is megszüntette, és a főispánokhoz hasonlóan kinevezett tisztviselővé tet­te.) A közgyűlés összetételét illetően a törvény a szavazópolgárok által delegáltak számát 150-ben szabta meg, mellettük az örökös, kinevezett, érdekképviseleti és hi­vatali tagok a helyek több mint harmadát birtokolták. Az ügyosztályvezető tanács­nokokból álló városi tanács megszüntetésével létrehozott törvényhatósági tanács húsz tagját a közgyűlés választotta, tagja volt a polgármester, az alpolgármesterek és az elnöki tisztet is betöltő főpolgánnester által kinevezett további hat városatya. (A testület ezen összetételénél és az addigi közgyűlési hatáskör jelentős részét átve­vő széles kompeteniájánál fogva olyan nagy politikai hatalmat összpontosított, ami az államvezetés és a városházi bürokrácia számára egyaránt kellemetlenné vált, ezért 1934-bn megszüntették.) A kerületek számát a törvény 10-ről 14-re növelte. 329

Next

/
Oldalképek
Tartalom