„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat minisztertanácsi tárgyalása (1929. november 13.)

ból a belügyminiszter úr különböző korrektívumokat keresett, amelyek közül azonban egyik sem volt teljesen célhoz vezető. Ilyen korrektívum alkalmazása tehát csupán arra nyújtott volna módot, hogy a hangulatkeltés eszközeivel dolgozó bírálatot kihívja, anélkül, hogy a választások eredményét számbavehetőleg befolyásolta volna. Ez indította a belügyminiszter urat arra, hogy a választójog kérdésében az eddigi állapot fenntartását javasolja. A korrektívumot pedig abban találta meg a belügyminiszter úr, hogy a választók névjegyzékét a polgármester fogja összeállítani. A passzív választójognál sem változik az eddigi helyzet. A választókerületek azonosak lesznek a közigazgatási kerületekkel. Megjegyzendő azonban, hogy a törvényjavaslat módosítani kívánja a jelenlegi közigazgatási kerületi beosztást. Egyes kerületek ugyanis oly nagyok, hogy azokban a kerületi közigazgatás zavartalanul nem működhetik. Az ilyen közigazgatási kerületek megosztásával a törvény az eddigi 10 kerület helyett 14 kerületet tervez, ami — a számítások szerint — a nemzeti alapon álló pártok részére előnyösebb. A választás az összes választók köréből az arányos képviseleti rendszer szerint titkosan történik. A választójog gyakorlása kötelező. [...] A törvényhatósági intézőtanácsot a törvényjavaslat azért óhajtja megszervezni, hogy a törvényhatósági bizottságot tehermentesítse és e munkamegosztás révén az ügyeknek gyorsabb és szakszerűbb intézését biztosítsa. Az intézőtanács a főpolgármester elnöklete alatt — az elnökkel együtt — 25 tagból fog állani. Ezek közül 14-et a törvényhatósági bizottság választ saját tagjai köréből, ugyanazok közül hatot a főpolgármester nevez ki. Helyet foglal ezenkívül a tanácsban a polgármester és a három alpolgármester is. Az intézőtanácsban a székesfőváros nagy fontosságú szervet nyer, amely intenzív felügyeletet és ellenőrzést fog gyakorolni a székesfőváros, az intézmények, intézetek és üzemek felett. A törvényjavaslatnak mélyreható jelentőségű intézkedése az, hogy megszünteti a régi tanács intézményét, és az ügyek intézését — személyes felelősség mellett — a polgármesterre ruházza, akinek hatáskörét a javaslat részletesen megállapítja. A tisztviselők közül a polgármestert, az alpolgármestereket, az árvaszéki elnököt és a tiszti főügyészt a törvényhatósági bizottság választja 6 évre szóló megbízatással. A többi tisztviselő alkalmazása megoszlik a főpolgármester, az intézőtanács és a polgármester között. Ezeknek az alkalmaztatása életfogytiglan tart. [...] 327