„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat minisztertanácsi tárgyalása (1929. november 13.)

„A székesfőváros önkormányzati közigazgatásának szervezete" címet viselő második rész a főpolgármesterről és a székesfőváros közigazgatásának ellátására hivatott szervekről szól. Az e részben foglalt rendelkezések szerint a főpolgármestert továbbra is a székesfőváros közgyűlése fogja választani, az államfő részéről kijelölt három egyén közül. A törvényjavaslat azonban gondoskodni kíván arról, hogy egyfelől a főpolgármesteri tekintély emelése, másfelől pedig a felügyeleti jog hatályosabb gyakorolhatása céljából a főpolgármester az eddiginél tartalmasabb, erőteljesebb hatáskört kapjon. Ezért fokozott ellenőrzési és felügyeleti jogot kíván a törvényjavaslat a főpolgármesterre ruházni. Hatáskörének erősítését célozza az eléggé széles körű kinevezési jog. Ő fogja kinevezni a fogalmazási és műszaki személyzethez tartozó legalsóbb fizetési osztályú tisztviselőket, az összes orvosokat és állatorvosokat, a számvevőségi összes tisztviselőket. Ugyancsak a főpolgármester fog kinevezni a törvényhatósági intézőtanácsba hat tagot, amivel az intézőtanács céltudatos összeállítására is befolyást nyer. Az üzemi igazgatóságokba szintén ki fog nevezni egy-egy tagot. A múltban előfordult visszásságok elkerülése céljából a törvényjavaslat a székesfőváros képviseletét is a főpolgármesterre akarja ruházni minden olyan esetben, amelyben magánjogi vonatkozású kérdésekről nincs szó, vagy amelyben közigazgatási hatósági intézkedésre szükség nincsen. Ez a reprezentatív hatáskör azért szükséges, hogy az állás súlyát külsőségekben is kifejezésre jutassuk. A törvényhatósági bizottság addigi összetételében lényeges változást tervez a javaslat. A tapasztalat szerint ugyanis a választott tagoknak eddigi száma (250) még mindig túlságosan sok. A törvényjavaslat tehát csupán 140 választott tagot javasol, s ezenkívül 32 örökös tag, különböző érdekcsoportoknak 18 képviselője, 10 szakképviselő és 20 székesfővárosi tisztviselő foglalna helyet a törvényhatósági bizottságban, amelynek így összesen 220 tagja volna, tehát most is jóval több, mint amennyi a legtöbb világvárosnak önkormányzati testületeiben helyet foglal. A belügyminiszter úr nézete szerint a tagok számának ilyen leszállításával és ezzel az összeállítással olyan testületet kapunk, amely sokkal alkalmasabb lesz az ügyek gyors és szakszerű intézésére. Ez annál inkább várható, mivel a közgyűlés hatáskörében csak a legnagyobb fontosságú ügyek maradnak meg, az eddigi közgyűlési hatáskör további részének ellátására törvényjavaslat intéző tanácsot létesít. A törvényhatósági választójog azonos maradna az eddigivel, azaz az országgyűlési képviselői választójogot tartja meg alapul a 6 évi helybenlakás kikötésével. Meg kell említeni, hogy a szélsőséges áramlatok érvényesülésének kizárása céljá326