„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - Budapest hivatása a nemzetközi kereskedelemben. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara emlékirata (1920 december)

Az általános politikai és közgazdasági előfeltételek mellett Budapest vezető gazdasági pozíciójának megóvása érdekében egyik legfontosabb közlekedésügyi feladat a budapesti kereskedelmi kikötő minél gyorsabb megépítése, ami különösen a Dunán lebonyolítható áruforgalomnak Budapestre való koncentrálása szempontjából szükséges. Budapest összes áruforgalma 1903-1912-ig 61%-kal emelkedett, Budapest hajóforgalma ellenben ugyanezen idő alatt csak 37%-os emelkedést mutat. Wien hajóforgalma ugyanezen időszakban 109%-kal gyarapodott. Budapest teheráruforgalma 1913-ban 13,1 millió tonna volt, melyből csak 2,4 tonna, azaz 18% esett a vízi közlekedésre. (Berlin összforgalmának 40%). Ez adatok mutatják, hogy forgalmi politikánk irányításánál a dunai hajózás jelentőségét kellően nem méltányolták. Ennek tudható be, hogy jó kikötő, rakodási lehetőségek hiányában Budapest tranzito hajóforgalma az összforgalomhoz képest elenyészően csekély volt. Budapest tranzito forgalma Wien tranzito forgalma 1912 243.700 q 3.338.274 q 1913 362.570" 2.472.102" 1914 214.980" 3.170.000" Míg Wien 17.461.041 q összhajózási forgalmának 19%-a jutott 1912-ben a tranzito forgalomra, addig Budapest 26.130.264 q összforgalmának csupán 1 %-a. Míg nálunk a budapesti kereskedelmi kikötő megépítése évtizedeken át vajúdott, addig Wien óriási összegeket fordított kikötők és raktárak építésére, s ezzel biztosította, hogy a balkán-német hajóforgalomnak legfontosabb emporiuma legyen. Kikötőkben és rakodópartokban a hiány igen nagy Budapesten, melynek vizi forgalma már a háború előtt elérte a 2,5-3 millió tonnát. Bár közraktáraink befogadó-képessége alig négy évtized alatt 390 ezer métermázsáról 866 ezer métermázsára (120%-kal) emelkedett, ezen haladás a forgalom igényeihez képest elenyészően csekély. Amig pl. Budapest összforgalma 1912-ben 114 millió q, addig a budapesti közraktárak összforgalma ugyanakkor mindössze 5,6 millió q, az összforgalomnak mindössze 5%-a. A Budapestre érkező áruknak csak 4%-a került a közraktárakba. (Tengeri 53%, zab 39%, hüvelyesek 27%, repce 27%o, gyapjú 14%, búza 12%, bőr, bőráruk 11%, kávé 10%, rozs 8%, árpa 4%, só 4%, liszt 3%, zsiradékok 2%, a többi cikkek elenyésző százalékos arányban). Szabad kikötő (punto franco) létesítése, a tranzito árunak az elvámolandó, illetve belföldi árutól való elkülönítése, e célra készített medencében megfelelő raktá315