„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - Budapest hivatása a nemzetközi kereskedelemben. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara emlékirata (1920 december)

rak, rakodópart, elevátorok, kőutak, modern berendezés, átrakodó és teherpálya­udvarok, iparvágányok biztosítása, stb., a kereskedelmi kikötő kész programjának fontos részei. A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő munkálatai folyamatban vannak, saj­nos az építés gyorsaságát pénzügyi és egyéb nehézségek gátolják. Kívánatos, hogy a kikötő bizottságában a kamara képviselője ismét helyet nyerjen, annál is inkább, mert a kikötő kérdéseivel kamaránk évtizedeken keresztül intenzíven foglalkozott. A kikötő gyors megépítésével fővárosunk a nemzetközi dunai forgalomnak leg­főbb és legfontosabb emporiumává válhat. A gyorsabb megépítés érdekében felet­te kívánatos volna a magántőke bevonása az építési akcióba. [...] 157 Bármely nagy jelentőségű Budapest szempontjából a dunai forgalom, nem mondhatunk le ama jogunkról, hogy szabad utat nyerjünk a tengerhez, ami ugyan­csak megfelelő szerződések útján biztosítandó. Rendkívüli jelentőségű lenne Budapest nemzetközi kereskedelmi szempontjá­ból a bajor Duna-Rajna, s a Duna-Odera-csatorna, kiépítése, miáltal viziutat ka­punk a Fekete- s a Keleti tenger között. Káros hatással van Budapest forgalmára a városi vámjövedelemnek fiskális szempontból történt jelentékeny emelése. A főváros — bár a februárban életbelép­tetett 1000%-os vámemelés sincs még jóváhagyva — f. évi július hó 1-én ismét jó­váhagyás nélkül, újból igen jelentékeny emeléseket léptetett életbe. Antiszociális különösen az élelmiszervámok nagymérvű emelése, mert a fogyasztást drágítja, hátrányosan befolyásolja az ipari feldolgozást, és káros hatással van a főváros tran­zitóforgalmának fejlődésére is. E kérdésben kamaránk részletes, sajnos, eddig eredménytelen előterjesztésekkel élt a kormányhoz. A nemzetközi expresszvonatoknak Budapesten keresztül való járatása érdeké­ben annál is inkább minden lehetőt el kell követni, mert ennek elérésére kilátásaink megvannak. A külföldre utazó magyar kereskedő ma napokig kénytelen várni költséges útle­velére, bár el kell ismernünk, hogy az újabban 6 hónapi érvénnyel kiadott útlevelek könnyebbséget jelentenek. Az útlevélhez szükséges vízum megszerzése ugyan­csak hosszas utánjárást igényel az illetékes diplomáciai képviseleteknél. Az állam­rendőrség a már kiadott és vízummal ellátott útlevelet ismét lebélyegzi az elutazás napján, mely alkalommal ismét illetéket szed. Ezután a poggyászvizsgálat hosszas 157 A csepeli vámmentes kikötő 1928-ban nyílt meg. 316

Next

/
Oldalképek
Tartalom