„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - Budapest hivatása a nemzetközi kereskedelemben. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara emlékirata (1920 december)

vállalatok özönlik el a várost, támogatják az ott letelepülő német vállalatokat, stb. Jelentékeny szerep jut Kassának is, melyen keresztül a német-román forgalom bonyolíttatik le. A román-magyar vasúti összeköttetések szünetelvén, Románia nyugati forgalmát ma teljesen Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia bonyolítják le. A román-magyar vasúti forgalom megindulásával azonban Magyarország előnye ismét érvényre fog jutni, mert Romániának igen nagy kerülőt kell tennie, ha Nyugat felé irányuló forgalmát hazánk megkerülésével akarja lebonyolítani. Ausztriának, épp úgy, mint Romániának kölcsönös érdeke a Magyarországon átmenő forgalom megindítása és fejlesztése, ami a legutóbbi magyar-osztrák kereskedelempolitikai tárgyalások során éppen Ausztria részéről hivatalosan is kifejezést nyert. A Jugoszlávián és Cseh-Szlovákián át vezető megkerülő vasútvonalak csekély teljesítőképessége, valamint a hosszabb szállítási úttal járó nagyobb költségek miatt a Budapesten keresztül vezető vasúti és hajózási vonalak a jövőben is nélkülözhetetlenek Romániára nézve, s ezért e természetes előnyünket mielőbb gyümölcsöztetnünk kell, nehogy az elzárkózás állandósulásával Románia forgalma a jövőben is mesterséges módon elkerülje Magyarországot. Az államhatárok módosítása dacára Jugoszláviával szemben nem kell lemondanunk arról, hogy e szomszédos ország külkereskedelmi forgalmának lebonyolításában szerepünk legyen, mert a közvetlen vasúti és hajózási összeköttetések újrafelvétele után Jugoszlávia egyes iparcikkeket egy céltudatos magyar tarifapolitika mellett könnyebben vásárolhat, olcsóbban és jobban szállíthat. A belgrádi kereskedő a közvetlen vasúti forgalom felvétele után hamarabb juthat el Budapestre, mint Bécsbe vagy Prágába, s az Ausztriával, valamint Cseh-Szlovákiával való forgalom is Budapesten keresztül olcsóbban és könnyebben bonyolítható le. Amíg ma a jugoszláv kereskedő, sőt közvetlenül a vásárló közönség nagy része is Bécsben szerzi be szükségleteit, a jövőben ezt Budapesten teheti, annál is inkább, mivel a régi magyar-horvát és magyar-szerb kereskedelmi összeköttetések gazdasági fellendülésünk szempontjából eléggé meg nem becsülhető értéket képviselnek. Ugyanez áll természetesen az erdélyi és felvidéki kereskedőknek Budapesttel való összeköttetéseire is. [...] Különösen fontos a dunai hajózási forgalom szabaddátétele és fejlesztése Budapestnek a nemzetközi közvetítő kereskedelemben való biztosítása érdekében. A béke ratifikálása és megfelelő kereskedelmi és forgalmi szerződések megkötése után Budapestnek ismét el kell foglalnia a múltban biztosított domináló szerepét. 314