„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - Budapest hivatása a nemzetközi kereskedelemben. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara emlékirata (1920 december)

Mindezeknek előfeltétele természetesen a közvetlen kereskedelmi összeköttetéseknek sürgős felvétele. Gazdasági életünk mérhetetlen károkat szenved azáltal, hogy ez összeköttetések még mai napig sincsenek meg, és minden nap, mellyel a nemzetközi forgalomba való bekapcsolódásunk késik, növeli az elvesztett relációk visszaszerzésének nehézségeit, mert mint már említettük, szomszédaink mindent megtesznek Magyarország kikapcsolásának állandósítása céljából. [...] Közlekedési téren is a legfőbb igyekezetünknek oda kell irányulnia, hogy jelenlegi elszigeteltségünkből kikerüljünk, s ezért legsürgősebb teendő a szomszédos, valamint a többi államokkal a vasúti, hajózási és postai egyezmények megkötése, a személy- és az áruforgalom felvétele. Budapest és Magyarország kikapcsolódása a nemzetközi forgalomból természetesen elsősorban a vesztett háború, forradalmak, bolsevizmus, s az ezt követő trianoni békeszerződés szomorú következménye, mely szerződés Magyarországnak a centrális földrajzi fekvésében rejlő természetes előnyeit azáltal csökkentette, hogy a tőlünk elszakított területeken keresztül közvetlen érintkezést biztosított oly népeknek, amelyek ezelőtt csakis Magyarország területén keresztül bonyolíthatták le forgalmukat. Ebből a szempontból legérzékenyebben sújtja Magyarországot Jugoszlávia megalakulása, mely országnak közvetlen határai lévén Olaszországgal és Ausztriával, a nyugat felé való forgalomban közvetítésünkre nincs szüksége. Pedig éppen Jugoszlávia legfőbb alkotó részének, a volt Szerbiának csaknem teljes külkereskedelmi forgalma azelőtt Magyarországon keresztül bonyolíttatódott le. Hasonlóképpen Ukrajnának a nyugat felé lebonyolódó kereskedelmi forgalma Csehszlovákián keresztül haladva, szintén elkerülheti hazánk megmaradt területét. Ismerjük az utódállamok ama törekvését, hogy Magyarországot és így Budapestet is minden lehető eszköz felhasználásával kikapcsolják a nemzetközi forgalomból. Különösen a csehek igyekeznek Pozsonyt nemzetközi tranzitó kereskedelmi gócponttá fejleszteni a pozsonyi kereskedelmi kikötő, megfelelő közraktárak, rakpartok építésével, a dunai forgalom emelésével, s a békeszerződésben biztosított jogokat kihasználva, a pozsony-fmmei vasútvonal tervezett igénybevételével. A csehek elsőrangú vonallá fejlesztették a pozsony-lundenburgi vonalat, s így a kettősvágányú összeköttetés Brünn-Prága felé biztosítva van. Tervezik a Duna-Vág-csatorna kiépítését, Pozsonyban nemzetközi keleti vásár szervezését, mely célra a cseh kormány öt millió sokolt szavazott meg, a nagyobb cseh pénzintézetek pedig 10 millió cseh koronát biztosítottak. Szervezik a pozsonyi árutőzsdét, fejlesztik a vasúti átrakodó forgalmat, cseh bankok, ipari és kereskedelmi 313