„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - A Budapesti I. kerületi Magyar Állami Tanítóképző Intézet tanári karának 1919-1920. évi jegyzőkönyveiből

A munkarend alapján az új tanév szept. 1-én reggel 8-kor kezdődik igazgatói megnyitó beszéddel. Az orvosi vizsgálat lefolytatása után pedig de. 10-kor kezdődik a tanítás egyelőre ideiglenes órarend alapján. — Amíg az intézet nagyobb részét az alakuló határrendőrség tartja elfoglalva, addig a budapesti illetőségű bentlakásra felvettek is szüleiknél (hozzátartozóiknál) laknak, a többi bentlakó pedig az országos tanítói árvaházban nyer ideiglenes elhelyezést (Alkotás utcában). A tanításokra rendelkezésre áll négy tanterem és a zeneterem. Tekintettel a nagy tankönyvhiányra az előadottak gondolatmenetének jegyzését az értekezlet megengedi, csak jegyzet készítés ne legyen ebből. Az iskola rendjének biztosítására pedig az órarenddel kapcsolatosan a tanárok beosztatnak óraközi felügyeletre. [...] Jegyzőkönyv Felvétetett a budapesti I. kerületi áll. el. népiskolai tanítóképző-intézet tanári testületének 1919. nov. 19-én tartott módszeres értekezletéről. [...] Elnök felolvassa a VKM 182.311-1919.sz. körrendeletét a nemzeti irányú nevelésről. Ezzel kapcsolatban előterjesztést tesz a körrendelet elveinek a tanítóképzőben való megvalósítási módjáról, midőn hangsúlyozza, hogy minden tanárnak, minden órán tervszerüleg ki kell emelnie a nemzeti és hazafias vonatkozásokat, s a további nemzeti irányú tanításunknak első nagyobb megnyilatkozására már most is szükség lenne, ezért azt indítványozza, hogy a jövő héten mindennap egy-egy órán az egész ifjúság s az egész tanári testület jelenlétében speciális magyar vonatkozású, lelkesítő és buzdító előadásokat társának a testület arra vállalkozó tagjai a saját szakjaik köréből. Molnár Oszkár a rendeletben hangsúlyozott nemzeti nevelés eszközeinek közelebbi megállapítását tartja szükségesnek. Frank Antal örömmel látja a nemzetnevelés eszméjének nagyobb felkarolását, melybe minden nevelési elvet egyesíteni lehet, s vállalkozik az előadássorozatban a nemzet nevelés fogalmának kifejtésére. Ligárt Mihály a hazafias és erkölcsös nevelés eddigi fogyatékosságának okát abban látja, hogy a nemzeti tárgyak aránylag kevés óraszámban szerepelnek úgy a tanítóképzőben, mint a gyakorló iskolában. Az előadássorozatokon kívül kívánatosnak tartja még azt, hogy tárgyankint programszerűen meg kellene állapítaniuk az egyes szaktanároknak a nemzeti nevelés eszközeit, s ezen terveket időről-időre a tanári testület elé terjeszteniök további megbeszélés céljából. 303