„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - A Budapesti I. kerületi Magyar Állami Tanítóképző Intézet tanári karának 1919-1920. évi jegyzőkönyveiből

Jaloveczky Péter egy ünnepi előadást tart kívánatosnak, indítványozza továbbá, hogy a mostanában nagy számban megjelenő hazafias és művészies plakátokat szerezze be az intézet is, mert azoknak a folyosókon való kiragasztásuk útján is hathatunk az ifjúság hazafias érzésére. Lados József az előadássorozat egyik előnyét abban látja, hogy ezeknél a tanmenet nem köti meg kezünket, s a további feladatok megoldásáig ezen keretek között is szolgálhatjuk a nemzeti nevelés eszméit. Elnök a részletekre nézve a következő gondolatkörök kidolgozására s előadására kéri a testület tagjait: 1.) A tanítóképzés, a tanító s a tanítónövendék mai feladatai. 2.) A nemzetnevelés eszméje. 3.) A magyar irodalom s művészet értékei. 4.) A magyarok múltjának tanulságai. 5,) A magyar föld. 6.) Gazdasági feladataink. 7.) A magyar természeti szépségek és sajátosságok. 8.) A népiskola magyarrá tétele. 9.) Nagy embereinkről. [...] A tanári testület Elnöknek az említett körrendelethez fűzött indítványára a következőkben foglalja össze határozatát: 1.) A tanári testület arra vállalkozó tagjai sorozatos előadásokat tartanak, akik közül a jövő héten a következők kerülnek sorra: hétfőn Quint József igazgató, kedden Frank Antal, szerdán Szmetana József, csütörtökön Snasel Ferenc, pénteken Tscheik Ernő és szombaton Ligárt Mihály. 2.) Minden tárgy tanításában kiemelendők a nemzeti jövő szempontjából fontos tényezők. 3.) Ebből a szempontból minden nevelői ténykedésünk, tanterv, tanmenet és tankönyv átvizsgálandó, s a nemzeti érzés ápolására a tanításban felhasználható mozzanatok megbeszélése továbbra is a tanári értekezletek tárgyát képezzék. 304