„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - A Budapesti I. kerületi Magyar Állami Tanítóképző Intézet tanári karának 1919-1920. évi jegyzőkönyveiből

rendelet érvényteleníti. Ezek helyett az érdekeltek közül A) azok, kik a IV. évfolyamot rendesen bevégezték, egy zárthelyi tanítási tervezetet készítenek (magyar ny., tört., földr., v. alkotmánytanból) és ennek alapján tanítanak. Az oklevélbe bevezetendő osztályzatokat a vizsgálóbizottság értekezleten állapítja meg. B) Azok, kik az intézetet az iskolai év befejezése előtt hagyták el, vagy mint katonatanfolyam hallgatói márc. 2 l-e után szükségoklevelet kaptak, szabályszerű befejező képesítő vizsgálatot kötelesek tenni. C) kik márc. 21. után nyertek oklevelet és a tanítóképző két utolsó évfolyamát katonai tanfolyamon végezték, póttanfolyam végzésére köteleztetnek. D) Érettségi különbözet alapján vizsgázottak okleveleinek kiadhatása tárgyában a Vkm. kérvény alapján egyénenként intézkedik. A másik fontos rendelet a 103265/1919. számú, amely a proletárdiktatúra után beállott rendszerváltozással kapcsolatban szükséges intézkedések megtételével foglalkozik. — Intézkedik a proletárdiktatúra alatt tett kinevezések, alkalmazások, beosztások, kiküldetések vagy egyéb megbízatások dolgával. — További intézkedésig szabadságoltatnak, kik vezetői állást vagy oly megbízásokat vállaltak, amelyek a proletárdiktatúra tényleges támogatásának és szolgálatának ismérveit tüntetik fel. — A tantestület előtti önigazolásnak kívánván helyet engedni elrendeli, hogy minden állami intézet tanári testülete válasszon kebeléből egy négytagú bizottságot, mely az igazgató elnökletével nemcsak az alább említettekben vétkes, de az összes tanerőknek 1918. okt. 31-től kezdődőleg magatartását és cselekményeit nemzeti és erkölcsi szempontból vizsgálat alá veszi, hogy a tanári testület megítélésére előkészítse azt a kérdést, ki és mennyire részes a proletárdiktatúra előkészítésében és annak szolgálatában. A testület által terheltnek talált tanárok további intézkedésig szabadságoltaknak tekintendők. E rendelettel kapcsolatosan az értekezlet megbeszélés tárgyává teszi azt, vajon voltak-e kebelében olyanok, kik vezetői állást vagy oly megbízást vállaltak, mellyel a proletárdiktatúrát ténylegesen támogatták és szolgálták. Elnöklő igazgató az elhangzott vélemények alapján konstatálja, hogy ilyenek a tanári testület kebelében nem voltak! Lechnitzky Gyula kartárs egy Budapesten rendezett előadóképző tanfolyamon részt vett ugyan, és ennek elvégzése után Győrben tanítói átképző tanfolyamot vezetett július 10-től aug. 3-ig, és ezen Szocializmus és kultúra címen előadássorozatot tartott. Saját kijelentése szerint azonban előadásainak agitacionális iránya nem volt, s így a tanári testület őt agitátornak nem mondhatja. A tanári testület előtti önigazolásnak kívánván helyet adni, az ő ügyét a megalakítandó négyes bizottság elé utasítja. 300