„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - A Budapesti I. kerületi Magyar Állami Tanítóképző Intézet tanári karának 1919-1920. évi jegyzőkönyveiből

A tanári testület ezek után a négyes bizottságot megalakítandó — titkos szavazással Snasel Ferenc, Ligárt Mihály, Sztankó Béla és Sztepankó Albert kartársakat választja meg (10, 7, 6, 6 szavazattal) tagjaiul. [...] Jegyzőkönyv a budapesti I. ker.-i áll. el. isk.-i tanítóképző intézet tanári testületének f. évi augusztus 27-én du. tartott folytatólagos rendes értekezletéről. [...] Az osztályzásokkal kapcsolatban a múlt értekezlet határozata alapján a tanártestület az annak idején vörös katonáknak belépett növendékek felvételi és segélyezési ügyét veszi tárgyalás alá. A tanári értekezlet szükségesnek találja különösen annak megvizsgálását, hogy egyes volt növendékeink, kik tanulmányaikat intézetünkben folytatni akarják, hol és milyen alakulásban voltak, nem mentek-e át olyan körülményeken, melyek hatása alatt nemcsak nem volnának a tanítói pályára alkalmasak, hanem jelenlétükkel még többi társaiknak szellemét és felfogását is rontanák. •— A legtöbben ugyan kényszerhatás alatt kerültek a vörös hadseregbe, de ott a legvegyesebb hatásoknak voltak egyesek kitéve. [...] Jegyzőkönyv a budapesti I. ker.-i áll. el. isk.-i tanítóképzőintézet tanári testületének f. évi augusztus 29-én tartott folytatólagos, rendes értekezletéről. [...] Elnöklő igazgató bejelenti, hogy az összehívott értekezlet tárgya a 103.265/1919. sz. vkm-i rend. alapján a tanári testület kebeléből megválasztott négytagú bizottság működésének előterjesztése és a tanári testületnek azon kérdésben való ítélése, hogy a proletárdiktatúra előkészítésében és annak szolgálatában ki és mennyire részes? [...] E megválasztott négytagú bizottság az igazgató elnökletével megvizsgálván az intézet valamennyi tanárának 1918. okt. 31-től kezdődőleg magatartását és cselekményeit, elsősorban Lechnitzky Gyula ügyét tette vizsgálat tárgyává. E négytagú bizottság elnökeként igazgató közli, hogy Lechnitzky Gyula iskolai működésében semmiféle konkrét bizonyítékokat, adatokat nem találtak, melyek alapján működését nemzetietlennek vagy erkölcsi szempontból kifogásoknak mondhatták volna, illetve részesnek a proletárdiktatúra előkészítésében és annak szolgálatában. Mindnyájan úgy érzik azonban, hogy itteni működésében felmerülhetnek olyan mozzanatok, melyek a tanári testület harmonikus működését megzavarhatják, és a növendékeknek a tanácsköztársaság előtti gondolkozásra és fegyelemre való 301