„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - Szerdahelyi Sándor emlékei a Tanácsköztársaságról

lehetetlenülés állapotában volt. A falut megnyergelte az ellenforradalom, a városban nem volt sem nyersanyag, sem üzemanyag, csak némiképp normális ipari élet számára. Csak jellemzésül egy tényt, amelyet a gyermekbaráti működésem körében kellett megismernem. Arról volt szó, hogy előkészítjük a gyermekek hűvösvölgyi nyaralását, vagyis azt, hogy napról napra kivisszük őket Hűvösvölgybe villamoson és este haza. Nos tárgyaltunk a villamos-társaság megbízottjával, Sváb mérnökkel, aki kijelentette, hogy fölötte sajnálja, de nincs szén ezeknek a különjáratoknak az indítására. Minden erőfeszítésünk hiábavaló volt a ténnyel szemben. Beszéltek ugyan arról, hogy a Hungária Szállóban, vezetőség főhadiszállásán fölötte jól élnek, ezt közvetlen tapasztalataink nem erősítették meg; a lakosság, különösen a fővárosban, nagyon rosszul volt ellátva. Csak jellemzésül említem, a proletárdiktatúra eleste után egy ébredő

143 villamoskalauz feljelentett engem, apósomat és sógornőmet, a szomszéd lakásban laktunk, följelentett azzal, hogy míg ő koplalt, mi tejes kenyeret ettünk habos kávéval. Erre minket lefogtak — mellékes, hogy az ügyészség később elejtette a vádat e gyerekes följelentés dolgában. A tény az volt, hogy már kopogott a szemünk a nap-nap után evett sós vízben főtt gerslitől és ünnep számba ment, amikor néhány szem paradicsommal együttfőzött, be nem rántott tök jutott az asztalra. Mindezt a munkásság elviselte volna egy jobb jövő kedvéért, de külső fegyveres nyomás egyre nagyobb feszültséget okozott; a parasztság ellenforradalmi megmozdulásai egyre több gondot okoztak a kormányzatnak. Ekkor következett egy hatalmas megmozdulás, szemben az antant nagy fegyveres fólkészültségével a határok mentén: megszületett a Vörös Hadsereg. A semmiből. Emlékszem amikor a csepeli munkások, a legkezdetlegesebben felfegyverkezve, rongyos ruháikban szemlére vonultak fel az Andrássy úton. Garbai Sándor'

44 elnök előtt; ez a kezdet volt magva az új hadseregnek, amelynek zseniális parancsnoka, vezérkari főnökként: Stromfeld Aurél lett. 143 Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME): 1918-1919 fordulóján megalakult szélsőjobboldali szervezet. 144 Garbai Sándor (1879-1947) kőműves, szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezető. A tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács elnöke. 274