„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Reitter Ferenc emlékirata gróf Andrássy Gyula mmiszterelnök részére Budapest egységes fővárossá fejlesztéséről (1869 december)

Tagja lenne továbbá ezen fővárosi Szépítő Tanácsnak, de csak tanácskozási szavazattal: Buda és Pest városainak egy-egy tanácsosa, a két város középítési bizottmányainak két-két képviselője, a két városi főmérnök, végre bizonyos számú szakértők, kiket maga a fővárosi Szépítő Tanács a Buda-Pesten lakó szakértők közül választana. [...]

6 Kelt Budán, December hóban Temesi Reitter Ferenc osztály tanácsos MOL K 26 Miniszterelnökség. Központilag iktatott és irattározott iratok. 900/1870. sz. Tisztázat Reitter sk. aláírásával. Az 1870:X. törvénycikk létrehozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Reitter javaslatától eltérően elnökét és alelnökét a kormány nevezte ki. 18 rendes tagja közül 9-et a konnány nevezett ki, 6 főt Pest, 3 főt Buda, majd az egyesítés után 9 főt Budapest főváros törvényhatósági bizottsága delegált. 1948-ig működött, döntéseit saját hivatali apparátusa készítette elő. Döntési joggal rendelkezett a városszerkezet és városépítés stratégiai kérdéseiben, hatáskörébe tartozott a közterületek elnevezése is. A fővárosnak a városképet befolyásoló ügyekben hozott határozatait felülbírálhatta, az építési engedélyek ügyében fellebbviteli hatóságként másodfokon döntött. Ugyanez a törvény felhatalmazta a kormányt arra, hogy a megjelölt oszágos érdekű városfejlesztési célokra 24 millió forint kölcsönt vegyen fel. 24