„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Ankét a fővárosi törvény irányelveiről (1871. április 25-28.)

Ankét a fővárosi törvény irányelveiről 1871. április 25-28. Április 25. A belügyminiszter üdvözölvén a megjelenteket, megérinti, hogy jövő hó 17-én már berekesztetik a törvényhozás jelen ülésszaka, ennélfogva igen óhajtandó volna, hogy a szőnyegen fekvő fontos törvényjavaslat,

7 ha csak lehet, május elején már a háznak beterjesztessék. A vita erre kezdetét veszi, s mindenekelőtt abban történik megállapodás, hogy az enqueue a szűkebb bizottság által előterjesztett törvényjavaslatot nem fogja pontonként tárgyalás alá venni, hanem a fontos elvi pontokat kiemelve ezek fölött fog megállapodásra jutni. Ily pontokul, melyek discussio

8 alá bocsátandók, a következőkjelöltettek ki: 1. A két testvérváros egyesítése, 2. a rendőrség, 3. a főispán, 4. a virilis

9 szavazat, 5. a tisztviselők csak bizonyos időtartamra választassanak-e vagy egész életre? 6. a választás közvetett legyen-e vagy közvetlen? 7. a tisztviselők szavazati jogának kérdése, 8. a választóképesség, 9. a beligazgatás köre. A megvitatandó kérdések e sorrendje el is fogadtatott. Mindjárt az első kérdés, a két főváros egyesítése körül élénk és hosszabb eszmecsere fejlődött. A nézetek közötti eltérés nem annyira a kérdés érdemére vonatkozott, mert az egyesítést egy szónok sem ellenezte, mint inkább arra, hogy néhány enqueje-tag nem akarta az egyesítést már most kimondani, hanem előbb a két város 7 Azaz a Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről és az egyesített főváros igazgatási szervezetéről készített törvényjavaslat. Közli Gárdonyi Albert: A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Bp., 1913. 122-129. p. 8 Vita. 9 Virilizmus: a legtöbb adót fizetők képviselete a helyi önkormányzati testületekben. A vármegyei, városi és községi önkormányzatot polgári alapokra helyező 1870-1871. évi törvények értelmében e testületek tagjainak felét automatikusan a legnagyobb adófizetők alkották. Budapesten, a viták eredményeképpen, végül a virilizmusnak egy enyhített formája valósult meg: a 400 tagú törvényhatósági bizottság felét az 1200 legnagyobb adófizető közül választották a szavazópolgárok. 25