„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Reitter Ferenc emlékirata gróf Andrássy Gyula mmiszterelnök részére Budapest egységes fővárossá fejlesztéséről (1869 december)

vetélésének, hanem a jövő igényeinek is megfeleljen; éspedig annyival inkább, mert a két testvér város csak ezen móddal olvadhat össze egy várossá, ami a fő cél elérésének conditio sine qua non-ja; hogy mindentől, ami Buda-Pest kereskedelmének fejlesztésére és gyarapítására történhet biztosított eredmény csak akkor várható, ha Buda-Pesttől az 1838. és 1849. évekhez hasonló catastrophák bekövetkezésének lehetősége tökéletesen elháríttatik. Hogy azonban Buda-Pesten nemcsak a gazdagodni törekvők, hanem azok is lakhassanak, akik már eléggé meggazdagodtak vagy gazdagon születtek: mindenek fölött szükséges, hogy a város egészséges tartózkodási hely legyen. Való ugyan, hogy egy egészséges lakhely alapfeltétele kedvező éghajlati viszonyokban fekszik — de ha egy városról van szó, akkor még sok más megkívántatok is vannak, melyek hiánya a várost a legjobb éghajlat alatt is igen egészségtelen lakhellyé teheti. Mindazt, mi e tekintetben megkívántatik, egyenként elősorolni annyi volna, mint egy egészség vagy építési-rendőrségi Codexet írni. Bármily nagy legyen azonban az e részben megkívántatok száma, ha az általuk elérendő főcélt tartjuk szem előtt, úgyszólván mindnyájat egy lényeges szükségletbe lehet összefoglalni, ez pedig nem más, mint a folyvást tiszta és egészséges levegő. Minthogy a lakások, bármily tágasak, tiszták és jól szellőztethetők legyenek is, a levegőt csak az utcákról kaphatják; az utcák levegője pedig — habár a legnagyobb gonddal eltakaríttatik is mindaz belőlük, ami azokat kipárolgása által megfertőztetheti — már a városban lakó emberek és állatok lélegzése és életműködése által megronttatik: igen világos, hogy egy városnak levegője az egészséges tartózkodási hely alapfeltételének csak akkor felelhet meg, ha a levegő a város minden részeiben könnyen megújulhat, éspedig természetesen oly levegővel, aminőt az ember organismusa kíván, azaz, legyen az minden ártalmas alkatrészektől, tehát por és homoktól is ment, ne legyen fölötte sem száraz, sem nedves és amennyire lehetséges növényi levegő. Az egészséges lakhatás ezen két alapfeltételét Buda-Pestnek nagy részben még ezentúl kell megszerezni; kiváltképpen Pesten, de Budának nagy részében is, igen tökéletlen a városi levegőnek a külső szabad léggel való közlekedése és legfőképpen azért, mert a házak tömbéi nincsenek elég szabad terekkel megszakítva, és nem létezik egyetlen egy pálya vagy utca sem, mely a légnek a házak tömegének egész hosszán keresztül szabad huzamot engedne; holott ez Pesten, hogy az egész város egyenlően fejlődhessék, a városnak teknő alakú fekvése miatt, szükségesebb volna 17