„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Reitter Ferenc emlékirata gróf Andrássy Gyula mmiszterelnök részére Budapest egységes fővárossá fejlesztéséről (1869 december)

mint más helyen. De Pestnek környéke is kevés kivétellel nem olyan, hogy az onnan áramló levegő lényeges javítást ne kívánna. Aminek tehát e részben Buda-Pesten mindenek előtt történni kellene, abból áll, hogy a házak tömbéinek egész hosszán keresztül alkalmas helyeken és irányokban elegendő széles utcák nyittassanak; a város környéke faültetvények által tiszta, éltető légnek szolgáltatására alkalmassá tétessék; megteendők volnának továbbá minden kellő intézkedések, hogy a város utcáiból a por és szemét rendesen és tisztán kitakar ittas sék, a már létező vagy nyitandó közlekedési főutakon létesítendő faültetvények által a levegő gyors megromlásának eleje vétessék, végre szigorú rendszabályokkal oda kellene hatni, hogy a lakások egészségrendőri igényeknek megfelelő szerkezettel építtessenek, sőt ahol szükséges, a létezők átalakíttassanak. Történjék azonban bármi magában a városban a levegőnek javítására, mégis a nagyvárosban való tartózkodás szükségképp ártalmas marad a lakosság egészségére nézve, ha lehetségessé nem tétetik, hogy az magának a valóságos falusi levegő élvezetét gyakran és könnyen, azaz olcsón megszerezhesse. Olcsón kiváltképpen azért, mert állandó közegészségi állapot csak ott van biztosítva, ahol a lakosság legszegényebb része sem kénytelen nélkülözni az egészség fenntartása alapfeltételeinek használatát. A városi levegő javítását eszközlő vállalatok foganatosítása mellett nagyon szükséges tehát gondoskodni, hogy a nép a városon kívül fekvő szórakozási helyekre minél könnyebben eljuthasson; sőt ezen szórakozási helyeket, ami Pestet illeti, szaporítani is kell. Ami a magasabb szellemi életélveket illeti, hihető, miszerint mindannak, ami e részben szükséges, eddigi létrehozatalát a fővárosnak, illetőleg lakosságának szegénysége hátráltatta; és így remélhető, miszerint azon eszközök, melyek Buda-Pest anyagi gyarapodását és lakályosságát előmozdítják, közvetve, az e részben is nagyon érezhető hiányok elhárítására hatni fognak. Végtére a nemzeti büszkeséget, a hazafiságnak ezen legbővebb forrását, Magyarország fővárosa akkor lesz képes táplálni, ha minden középületek és országos intézetek azon nagyszerűséggel létesíttetnek, mely a nemzet egyéb igényeivel összhangban van. Mindenek előtt azonban el kell mindazt távolítani, amit szégyellenünk kell; ez pedig a budai Duna- partnak tökéletesen elhanyagolt állapota, mely kiválóan csak mint szemét lerakóhely szerepel; továbbá a két város, különösen a külvárosok, valósággal keleties rondasága, ahol ez nemcsak a szemet sérti, hanem a szaglás érzékét is olyannyira, hogy ezen állapot valóban undorítónak mondható. 18